Szakmai összefogás a fenntartható mezőgazdaságért

Idén januárban hivatalosan is elindult a Syngenta kezdeményezésére létrejött Contivo™ program, amely három nagy pillérre épül: az egyik a talaj, melyben kímélő talaj-művelés, okszerű tápanyag-utánpótlás és talajélet javítása a cél. A másik pillér a növény, ahol a megváltoztott talajművelési rendszerhez és tápanyagszintekhez alkalmazkodó hibrid- és fajtaválaszték, valamint a hatékony növényvédelem alkalmazása az elsődleges irány. Az utolsó nagy pillér a termelési stratégia. Ide tartozik a beruházások, fejlesztések alapjainak kialakítása, pénzügyi hátterének biztosítása, valamint az átlátható, jól szervezett adminisztratív háttér, amely kiszolgálja a termelő napi munkáját. A programhoz kapcsolódó pénzügyi szervezetek kiemelt beruházási finanszírozási ajánlatokat kínálnak, valamint teljeskörű vagyon- és terménybiztosítást nyújtanak. A termelőkkel széles látókörű, nagy tapasztalattal bíró szakembergárda konzultál.

– Azt gondoljuk, hogy az előttünk álló termelési problémák és kihívások sikeres leküzdése érdekében olyan egyedülálló stratégiai partnerség született, amely összefogja a termelői, gyártói és a hazai tudományos oldalt egyaránt – emelte ki Heicz Péter, a program vezetője. – Cégünk az elmúlt évben a szakmai program mellé állította azokat a gyártó cégeket és a tudományos élet képviselőit, akik a legmagasabb tudást, technológiai színvonalat és elkötelezettséget képviselik a magyar agrárium tekintetében. A gyártói oldalról a növény-termesztési technológia felépítését a Syngenta mellett a Väderstad, az Agro.bio és a Yara Hungaria Kft. végezte. Az üzemi működést támogató elemek közül az ügyviteli rendszer tudás és informatikai hátterét az Agrovir Kft., a gépi vásárlásokat lehetővé tevő financiális hátteret a Budapest Bank Zrt. biztosítja. A termény és a vagyonbiztosítást a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyújtja. A tudományos intézmények közül a tudásbázis felépítését és a hosszú távú kísérleti platform létrejöttét a Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja segítette.

%d blogger ezt kedveli: