Fotoszintetizáló napelemek

A fűszálak és a lehullott falevelek  inspirálták a legújabb generációs napelemeket, amelyek jövő évtől már kaphatók, 3-4 év múlva pedig már a hazai gazdaságokban is felbukkanhatnak. A bostoni Massachusetts Institute of Technology kutatói magát a fotoszintézist használják ki. Andreas Mershin biofizikus kutató ugyanis e „halott” levelekből, valamint frissen lenyírt fűből vonta ki laboratóriumi körülmények között a fotoszintézisben részt vett molekulákat, stabilizálta őket, majd egy olyan üveg-szubsztrátumra fecskendezte őket, amelyen cink-oxid nanovezetékek és titánium-dioxid „szivacsok voltak. A kutató tulajdonképpen nem tett mást, mint helyettesítette a hagyományos szilícium-réteget fotoszintézisen átment molekulákkal.

„Megszületett egy nano-elektromos erdő” – jelentette ki Mershin. Amikor a napsugarak elérik ezt a felülelet, mind a titánium-bioxid, mind az új fotoszintetikus anyag beszívja a fényt, azt villamos energiává alakítja át, amelyet a nanovezetékek szállítanak tovább. A napelem hatékonysága az első teszteken még 2012-ben csupán 0,1 százalékos volt, ahhoz, hogy némi haszonnal lehessen alkalmazni, legalább 2 százalékot kellett elérni. Mostanra ez is sikerült, így olcsóbb hatékonyabb, organikus napelemeket tudnak előállítani ipari mennyiségben már 2015-től.

%d blogger ezt kedveli: