Szálkaperjével a gombák ellen

Közel négy éve jelent meg a Nature tudományos folyóiratban, hogy egy szerény, a mediterrán vidéken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje egykor segíthet majd a világ élelmezésében, ráadásul bioüzemanyag is készülhet belőle. A titka, hogy kis méretű, könnyen manipulálható genomja miatt ideális laboratóriumi modellnek.Tanulmányozásával könnyebben megérthetik más, összetettebb és értékesebb növények működését, mint a búza vagy az árpa. “A füvek közül az egyik legkisebb ismert genomja van, könnyű dolgozni vele és fizikailag is kicsi. Ötvenezer növényt növeszthetünk egy normál méretű laboratóriumban, és nagyobb szabású kísérleteket végezhetünk velük” – magyarázta anno Todd Mockler, az Oregoni Állami Egyetem botanikusa, a kutatás egyik résztvevője. 

Akkor még csak lehetőség volt, mára komoly eredményeket is fel tudnak mutatni. A brit Norwich Kutató Parkban sikerült megtalálniuk azt a gént, mely fogékonnyá teszi a szántóföldi növényeket a gombabetegségekre. Ha eztszétroncsolják, mint ahogyan laboratóriumban az említett szálkaperjénél már sikerült, az árpa és búza esetében is magasabb terméshozamot lehet majd elérni. Sajnos mivel az első eredményekre is négy évet kellett várni, a rezisztens búza első vetéséig is még évek telhetnek el.

%d blogger ezt kedveli: