A jövő mezőgazdasága: kihívások

A világ mezőgazdasága számára a legnagyobb kihívás ma az élelmiszer, a víz, és az energia iránt növekvő szükségletek – mondta Popp József, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karának dékán helyettese egy gödöllői konferencián. Az előadás tanulságait egy 4 részes sorozatban foglaltuk össze.

Percenként 140 fővel gyarapodik a Föld lakossága, s a 2050-re kilenc milliárd világnépesség számára vajon ki lehet-e elégíteni úgy ezeket a szükségleteket, hogy közben a biodiverzitás nem csökken? A föld felszínének biológiailag termékeny aránya változatlan: 22% (a 9 milliárd hektár termékeny földterületből 4 hektár az erdő, 3,7 hektár az extenzív rét, legelő). A 7 milliárd ember élelmiszer-szükségletét ma 1,6 milliárd ha szántó- és ültetvényterület elégíti ki. A 2011–2050 közötti 30%-os népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet értékében 60%-kal növekszik. Ennek oka, hogy a jövőben a fogyasztási szerkezet változik – egyre többen fogyasztanak több hús- és tejterméket, vagyis magasabb hozzáadott értékű élelmiszert. Ezzel szemben a szántóterület nagysága legfeljebb 5%-kal növelhető.

Ha viszont egyre több húst és tejterméket fogyasztanak az emberek, akkor a terület egyre nagyobb részét az állattenyésztés fogja használni, vagyis nem az emberiség közvetlen élelmezésére szolgál. Ma az EU-ban a mezőgazdasági terület kétharmadát foglalja el az állattenyésztés. Világviszonylatban az állattenyésztés a mezőgazdasági terület 43%-át használja, és ez az arány nőni fog. Itt kezdődik a nagy probléma a rendelkezésre álló földterülettel kapcsolatban! Az állattenyésztés takarmányértékesítése – legalábbis energia-, illetve kalóriaérték tekintetében – ugyanis nem hatékony. Átlagban 6 kg takarmányból állítunk elő 1 kg húst, holott egy kg táp kalóriatartalma magasabb, mint egy kg húsnak. A növényi fehérje hasznosítása jobb, mert 1,3 kg növényi fehérjéből 1 kg állati fehérje állítható elő.

%d blogger ezt kedveli: