Hatékony és gazdaságos öntözés I. – Takarékosság és időzítés

2,8 milliárd embert érint a világon a vízhiány, mely becslések szerint 2030-ra akár a népesség felére is kibővülhet. Az édesvízkészletek 70%-kát használják fel élelmiszertermelésre, ám készleteink fogyatkoznak, szennyeződnek, ráadásul az öntözés költségeit is figyelembe kell vennünk. Így nem csoda, hogy világszerte számos megoldást keresnek a vízellátottság megoldására.

A vízhasználat mérése

A természetes vizekből vagy kutakból pumpált víz mennyiségét nem mérjük használatkor, mely inkább politikai, mint technológiai probléma. A talajvíz a tulajdonos birtokában van, így nem kell elszámolnia a felhasználással, ám a kutak apadása és vízszintek ingadozása óta néhányan már elgondolkodtak mérőeszközök felszerelésén. Szenzorokkal mérhető a kutak vízszintje, melyet a felhasználók egy online rendszeren figyelhetnek. Így nem kell a kúthoz menni, felnyitni, követhető a csapadékmennyiség és a használat.

Megfelelő időzítés

Sokszor fordul elő, hogy épp eső előtt öntözünk, mert időzített öntözőnk van, vagy nem rendelkezünk pontos csapadék-előrejelzéssel. Elérhetőek olyan alkalmazások, melyek az okostelefont kötik össze szenzorokkal és a megfigyelő állomások, talajnedvesség-próbák adatait valós időben közvetítik. Az adatokat az öntözőrendszerrel összehangolva, csökkenthető a felesleges öntözés.

A modern technológiák teljes körű felhasználására is akadnak példák: rengeteg szenzor – akár a növény levelén elhelyezve, légi felvételek, földminták, hőmérsékletadatok összegzésével egy komplett technológiai rendszer építhető fel, napelemmel működő jeladókkal továbbíthatóak az információk, melyek online elérhetőek. Egyes bortermő vidékek a technológiai lehetőségek kiaknázásával igyekeznek a tökéletes borok elkészítésére.

%d blogger ezt kedveli: