Átállás az 1981–2010-es éghajlati normálra

Egy-egy terület éghajlati sajátosságait – a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően – 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak.

2015. április 23-ával átálltunk az eddig használt 1971–2000-es átlagról az 1981–2010-es normál használatára: éghajlati visszatekintőket 2015. január 1-ig visszamenőlegesen módosítottuk, emellett honlapunk egyéb éghajlati tartalmait is folyamatosan frissítjük. Tízévente célszerű a mérések és megfigyelések utókövetése az éghajlati normál tekintetében, az adott terület aktuális éghajlatának pontos meghatározásához ez szolgáltatja a legmegfelelőbb eszközt. Természetesen éghajlatváltozási statisztikák készítéséhez továbbra is hosszabb idősorokat vizsgálunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok eltéréseit a két normál időszakra vonatkozóan az alábbiakban mutatjuk be.

Hőmérséklet

A harmincéves periódusok átlagaként előálló éves menetek 1. ábrán láthatók. A két normál időszak hónapjainak sorrendjében nem történt változás: az 1971–2000-es átlaghoz hasonlóan az 1981–2010-es átlag szerint is a július a legmelegebb hónap hazánkban, melyet az augusztus, majd a június és a május követ. Szeptember, április, október és március a sor közepén helyezkednek el, utánuk következnek a leghidegebb hónapok: november, február, december és végül a január.

1.abra

Csapadék

A középhőmérsékletekkel ellentétben az országos átlagos havi csapadékösszegek éves menetében már történtek változások. Az 1971–2000-es átlag alapján a legszárazabb hónapunk a február, az új, 1981–2010-es normál szerint viszont januárban hullik a legkevesebb csapadék hazánk területén (mely az 1971-2000-es normál szerint mindössze a 3. legszárazabb hónap volt). Helyet cserélt még a december és az április (7. és 8.), valamint a szeptember és a november (5. és 6.). Az új sorrend tehát: június, július, május, augusztus, szeptember, november, december, április, október, március, február, január.

4.abra

A két harmincéves periódus eltéréseit 5. ábra szemlélteti. Az anomália értéke öt hónapban negatív és hét hónapban pozitív. Szárazabbá vált az április, az október, a november, a június és valamelyest a július. A legjelentősebb többlet szeptembernél látható (+14,5%), de több mint 10%-os növekedés volt tapasztalható februárban és márciusban is. A teljes évet tekintve a két harmincéves periódus közötti eltérés országos átlagban +3,2%.

6.abra

 

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

%d blogger ezt kedveli: