Hízásnak indult a jég az Északi-sarkon

Egyharmadával nőtt az Északi-sark térségében lévő jég mennyisége 2013-ban az átlagosnál hidegebb nyár után, s a jégpáncél tavaly is jóval nagyobb volt, mint a mélypontnak számító 2010-2012 közötti időszakban – derül ki a Cryosat nevű műhold (képünkön) által készített felvételekből. Az európai műhold által öt év alatt végzett 88 millió mérésre, valamint a korábban gyűjtött adatokra alapozott tanulmány szerint 1980 óta negyven százalékkal lett kisebb az Északi-sarkvidéken jéggel borított terület, s 2010-2012 között 14 százalékos csökkenést regisztráltak. 2013-ban viszont – a 2012-es szinthez képest – 33 százaléknyit hízott a jégpáncél, s még tavaly is vagy 25 százalékkal több jég volt a fagyos vidéken, mint két évvel korábban.

“A klímát módosító valamennyi faktort megvizsgáltuk, néztük egyebek mellett a szélerősséget, a leesett hó mennyiségét, illetve az olvadási időszak hosszát is. Valamennyi tényező közül az olvadási időszak hossza volt összhangban a jégpáncél nagyságával, s mivel 2013-ban volt az utóbbi öt év leghidegebb nyara, emiatt nőtt a jéggel borított terület nagysága. Kiderült, hogy a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet játszanak a sarki nyárban mért hőmérsékletek” – idézte a brit BBC a kutatást vezető tudóst, Rachel Tillinget. A jelenség mögött az áll, hogy a Grönlandtól északnyugatra fekvő jégmezőkön a szokásosnál hidegebb nyár miatt lelassult az olvadás, és megnőtt a többéves jég mennyisége.

A tanulmány szerzői ugyanakkor azt is hangsúlyozták, az utóbbi évek adatai nem jelentik azt, hogy megállt volna az Északi-sarkvidék felmelegedése. “Annyi történt, hogy egy kicsit visszafordult az óra. Az összes mérés azt bizonyítja, hogy hosszabb távon nő az Arktisz hőmérséklete, a jég mennyisége pedig csökken. Az átmeneti lehűlés legfeljebb anomáliának számít” – olvasható a Nature Geoscience című brit folyóiratban publikált tanulmányban.

A jelentés tartalmát egyébként az orosz atomjégtörő-flottához tartozó hajók kapitányai is megerősítették, akik a HVG-nek egyenesen azt mondták: nem látják a globális felmelegedés jeleit, tavaly például sokkal több jég volt, mint a korábbi években. “Talán annyi történt, hogy megváltozott a szélirány, s néha komolyabbak a viharok, mint néhány évvel ezelőtt” – mondta a HVG-nek Murmanszkban Valentin Davidjanc, aki évtizedeket töltött el különféle jégtörőkön, köztük az 1959-ben szolgálatba állított Leninen.

Fotó: Wikipedia.com / U.S. Navy

%d blogger ezt kedveli: