Viszlát gyapot, üdv kender!

Évente mintegy húszmillió tonna gyapotot állítanak elő a világon, az intenzív gyapottermesztés ugyanakkor komoly fenntarthatósági problémákat okoz Indiában. A helyzet hamarosan megváltozhat, hiszen az ország kormánya támogatja az ipari célú kender termesztését, amely így utat törhet magának a pamut uralta textiliparban.

Amikor az üzletek polcairól levesszük a száz százalék pamut ruhadarabokat, természetesnek vesszük, a pamut és az alapanyagát adó gyapot gyártását, holott ez a növény rendkívül magas víz- és növényvédelmi igényei miatt rendkívüli ráfordításokat igényel. Egy kilogramm pamut előállításához mintegy húszezer liter vízre van szükség, a világ teljes növényvédő- és rovarirtószer felhasználásának 35 százaléka a gyapotföldekre koncentrálódik, holott ezt a növényt a Föld szántóinak mindössze 3 százalékán termesztik. A gyapotra épülő monokultúrák komoly fenntarthatósági gondot okoznak egyes ázsiai országok, mint például Kína és India termőtalaj menedzsmentjében, ráadásul a növény termesztése erősen kitett az esetleges negatív környezeti hatásoknak. A világ második legnagyobb gyapottermesztője, India hamarosan változtathat ezen a csapdahelyzeten, hiszen az ország kormánya – a nyolcvanas években bevezetett korlátozás után először – engedélyezte a kender ipari célú termesztését.

Ez a növény nem csak jóval igénytelenebb, mint a gyapot (vadon is terem Indiában), hanem a belőle készített szövet ellenáll a mikrobáknak és UV-szűrő képességgel rendelkezik. Elemzők szerint a kendertermesztés ökológiai lábnyoma annyival kisebb a gyapoténál, hogy a szállításból adódó plusz széndioxid kibocsátás mellett is jóval fenntarthatóbb gazdálkodást tesz lehetővé, mint a gyapot. A forradalmat a Bombay Hemp Company indíthatja el. Sanvar Oberoi közösségi alapon indított vállalkozása exportálja a kendert, amit a Himalája kis falvaiban élő nők termesztenek saját farmjaikon, stabil megélhetést biztosítva ezzel családjuknak.

%d blogger ezt kedveli: