Fogy a termőföld, vigyázzunk rá

Földünkön minden élet alapja a (termő)föld, ami meglehetősen nagy veszélyben van a sivatagosodás, az erózió, az urbanizáció és a szervesanyag tartalom csökkenése miatt. Világszerte egy futball labdányi termőterületet veszítünk másodpercenként, évente pedig nagyjából 7,3 millió hektár erdő tűnik el.

De miből is áll a talaj? Öt százaléka szerves anyag, 45 százaléka ásványi anyag, a fennmaradó ötven százalék pedig egyenlő arányban vízre és levegőre oszlik. Akár egymilliárd különféle baktériumot és egyéb szervezetet tartalmazhat egy kanálnyi egészséges föld, ami akkor jó, ha nem tömör, hanem porózus, hiszen így tudja szállítani a víz révén a növényeknek oly fontos tápanyagokat.

Bolygónk szárazföldi területének mindössze 12 százaléka alkalmas földművelésre, míg az emberiség ötöde él a mezőgazdaságból. A Syngenta számára korántsem mindegy, hogy nem csökken-e az a bizonyos 12 százalék, ezért a világ minden táján együttműködik a termelőkkel, hogy olyan fenntartható megoldásokat találjanak, amelyek a helyi körülményekhez és növényfajtákhoz szabottak. Ily módon a gazdálkodók családjuk ellátásához elegendő élelmiszert tudnak termelni, miközben a föld felelős gondnokai is. A megoldások között vannak talajmegmunkálási, ültetési és betakarítási gyakorlatok is, valamint helyes vetésforgó kialakítások.

BeFunky_BeFunky_5573h.jpg

A Syngenta és a gazdálkodók együttműködésének eredménye ugyan rövidtávon nem mutatható ki, de gondoljunk csak arra, hogy amíg 1980-ban még 2,3 tonna volt a világ átlagos hektáronkénti gabonatermése, addig ma 3,6 tonnáról beszélhetünk és 2030-ra további 15-20 százalékos növekedés várható és mindez az úgynevezett talaj menedzsmentnek köszönhető. De most a világátlagról beszéltünk. Régiók szerint viszont óriási az eltérés, hiszen amíg például a szubszaharai térségben 1,3 tonna a hektáronkénti hozam, addig Észak-Amerikában ennek hétszerese.

Annak érdekében, hogy a különbségek csökkenjenek, a Syngenta a világ sok táján indította el projektjeit, amelyek közül most hármat mutatunk be.

Magyarországon a MARGINS program keretén belül foglalkozunk a talajvédelemmel. A program kísérlete a Kis-Balaton mellett, a Zala folyó vízgyűjtő területén volt, mert a térséget a talajpusztulás jellemzi. A környékbeli dombság fő talajtípusa a barna erdőtalaj és ez a terület táplálja a Balaton vizét. Az itt folytatott kísérletek bebizonyították, hogy a talajkímélő művelési gyakorlat és a növényszegélyek vetése megóv a talajeróziótól. A talajkímélő művelésnél a növénymaradvánnyal borított, durva talajfelszín megakadályozza a nagymértékű lemosódást. A növényi szegélyterületek pedig felfogják az erodált földet és megszűrik a lefolyó vizet, így járulva hozzá a természetes vizek védelméhez.

A kolumbiai Cundinamarcia régióban több mint 6500 burgonya termelőnek tartottak továbbképzést innovatív talajmegmunkálási és vetési technikákról a Syngenta munkatársai. Az ilyen technikákkal csökkenthető a talajvesztés azokon a területeken, ahol a mély vetőágyak és a folyamatos kultiváció már meggyengítették a talajszerkezetet.

Vietnámban pedig a Syngenta egy olyan tanulmányt szponzorált, amely a kukoricaföldek eróziójának csökkentését célozta meg. A tanulmány azt mutatta, hogy minimális talajmegmunkálással a termelők nem csak hogy 50 százalékkal csökkenteni tudták a talaj eróziót, hanem a növekedési időt is redukálták. Ezzel lehetővé vált a számukra, hogy ugyanazon a földterületen még egyszer vessenek egyazon évben, amely nagy mértékben fellendítette termelékenységüket és javította életszínvonalukat.

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról: https://blog.syngenta.hu/hirlevel

%d blogger ezt kedveli: