Ősi módszerrel termesztett „varázsbab” segíthet Afrikában

A mezőgazasági szektor élen jár a legmodernebb technológiák kifejlesztésében és bevetésében, a Pennsylvania State University kutatócsoportjának friss eredményei azonban igazolják, hogy az agráriumban évszázadok óta használt módszereket sem szabad félretenni.

Jonathan Lynch foglalkozása, hogy babot túr ki. A Pennsylvania State University professzora az elmúlt éveket a bab növények kiásásával és módszeres megfigyelésével töltötte azért, hogy olyan új fajtát hozzon létre, ami ellenáll a tápanyagban szegény, száraz afrikai talajnak. A kontinensen a bab az egyik legfontosabb fehérjeforrás, ugyanakkor a talaj alacsony foszfor- és nitrogéntartalma komoly gondot okoz a növény termesztésében. Lynch és csapata több éves megfigyelést és szelektálást követően hozta létre azt az új babfajtát, amely a kísérleti telepeken a kontroll csoportnál háromszor nagyobb hozamot termelt.

A Nature magazin által „varázsbabnak” becézett új változat sikerének titka a speciálisan fejlett gyökérzet, amelynek segítségével a növény jóval hatékonyabban szívja fel a tápanyagokat a talajból, mint elődei.

Ez a kutatási módszer bonyolult és hosszadalmas: a növényeket rendkívüli óvatossággal kiemelik a földből, hogy megvizsgálják, milyen gyökérfelépítés járul hozzá a nagyobb hozamhoz. „Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy lazuljanak el, menjenek ki a földekre és csak hagyják, hogy a növények elmondják nekik, mi történik velük” – mondja Lynch nevetve.

Amit a babok eddig elmondtak: a hosszú szálakat növesztő, de nem túl mélyre hatoló gyökérzet jelentősen növeli a foszforfelvételi képességet. A speciális gyökérzettel rendelkező növények hektáronként átlag 1500 kilogrammos termést produkáltak Mozambik rossz minőségű termőtalaján, míg a helyi változatok csak 500 kilogrammos hozamot mutattak. Az afrikai országban jelenleg is folyik az új babfajta tesztelése abban a reményben, hogy a „varázsbabot” az engedélyezési folyamat lezárultával már jövőre piacra dobhatják.

%d blogger ezt kedveli: