Kifogyunk a tiszta vízből?

A számok magukért beszélnek. Ahhoz hogy egy kiló marhahús a boltba kerüljön, akár 15 tonna víz is kell, egy kiló gabona vízigénye pedig 1-3 tonna. Becslések szerint 2000 – 5000 liter víz szükséges egyetlen ember egynapi táplálkozásához.

Másrészt a világ élelmiszer termelésének közel egyharmada végzi különféle okokból a szemétben, amivel együtt annyi víz vész el, mint a 154 méter átlagos mélységű Genfi-tó űrtartalmának háromszorosa.

José Graziano da Silva, a FAO vezérigazgatója a fenti adatok ismertetése után megjegyezte, hogy a vízért való verseny egyre élesedik, hiszen a világ lakossága 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a települések vízigénye a népesség létszámának bővülésénél nagyobb arányban nő.

A szakemberek szerint bolygónk vízkészletének mindössze 0,003 százaléka friss édesvíz, amit nemcsak ivásra, főzésre, tisztálkodásra használunk, de a mezőgazdaságot és az ipart is ez élteti. Miután az édesvíz 70 százalékát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar használja fel, egyre komolyabban vetődik fel a szennyvíz hasznosítása.

Komoly baj ugyanakkor – amint Marlos De Souza, a FAO szakértője mondja –, hogy globálisan igen kevés tisztított szennyvíz kerül mezőgazdasági hasznosításra: többnyire a települések szennyvizével öntözik a földeket. A kezeletlen szennyvíz azonban gyakran tartalmaz mikrobákat és kórokozókat, kémiai szennyeződést, antibiotikum-maradékokat és ezek veszélyeztetik a gazdálkodók, az élelmiszeripari alkalmazottak, valamint a fogyasztók egészségét.

%d blogger ezt kedveli: