A gazdálkodás miatt „sorvadt” el az arckoponyánk

A modern ember zápfogainál mintegy háromszor nagyobb fogai voltak a Paranthropus boisei emberelődnek, ami nagyjából 1,2-2,3 millió évvel ezelőtt barangolt Afrikában. Az 1959-ben Tanzániában fellelt koponyája alapján az emberős hatalmas fogai miatt gyorsan kiérdemelte a diótörő jelzőt.

A „diótörő” ember erőteljes állkapcsa és nagy rágófogai elég erősek voltak ahhoz, hogy akár a legkeményebb kagylót is szétroppantsa, ám a legfrissebb kutatások valójában fűféléket rágcsált legszívesebben. A kutatók huszonkét, akkoriban élt egyedtől származó, már törött fogakból vettek mintát, amelyekben megvizsgálták a szénizotópok arányát, ez derített fényt arra, hogy milyen ételeket fogyasztottak a diótörő emberek.

A neandervölgyiek arckoponyája is erőteljesebb volt a mai emberénél, ami nagy rágóizmokat feltételez. A University of California kutatói úgy vélik, hogy az egyre kisebb arckoponya a mezőgazdaság kezdetével kezdett kialakulni, miután puhább élelmet, sajtot és őrölt gabonát kezdtek fogyasztani őseink – írta a The Telegraph.

A vadász-gyűjtögető csoportok körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kezdtek rászokni a háziasított növényekből és állatokból származó étrendre, és a régészek észre vették, hogy a koponyák ezzel összefüggésben kezdtek zsugorodni.

Míg a 7 ezer évvel ezelőtti vadászó-gyűjtögetők csontozata az orángutánéhoz hasonlóan erős volt, az azon a környéken feltárt több mint 6 ezer éves földművelő közösségi leletek arckoponyái azonban  már jóval gyengébbek voltak.

 

%d blogger ezt kedveli: