Az EU-tagság első öt éve Horvátországban  

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és egyből kiterjedt rá a közös agrárpolitika. A horvát gazdaság ma általánosságban jobb formában van, mint 2013-ban, ha a GDP-t, az államháztartási hiányt, valamint az államadósságot és a fizetési mérleget tekintjük – írja Ivica Brkljača közgazdász a Jutarnji List című lapban. Mindazonáltal a mezőgazdaság mögött meglehetősen viharos ötéves időszak alatt van.

 Déli szomszédunkban 134 000 gazdaság közel 160 ezer embert foglalkoztat. A többi EU-országhoz képest az agrárium a horvát gazdaság sokkal fontos része, amely 2017-ben a munkaerő közel 8 százalékát alkalmazta és – a Világbank adatai szerint – a nemzeti GDP 3,9 százalékát adta. Összehasonlításképpen Olaszországban a mezőgazdaság az összes alkalmazott 3,9 százalékának ad munkát, ugyanakkor 2,1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.

A volt jugoszláv tagköztársaság számára ezért igen fontos ágazat, hiszen hatékonysága nagymértékben hozzájárul az ország gazdaságához, és különösen azokban a régiókban ad kenyeret a lakosság jelentős részének, amelyek az agrár-élelmiszeripari termelésre, és nem az idegenforgalomra támaszkodnak.

Az Ivica Brkljača szerint az EU termékversenyével szemben felkészületlen” Horvátországnak is meg kellett birkóznia az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók hatásával, és ennek következtében Moszkva által az európai élelmiszerekre kirótt embargóval.

A Lider gazdasági portál pedig azt írta, hogy az EU-országok alacsonyabb áraikkal sok mindent értékesítettek a horvát piacon, különösen a baromfit, sajtot és tejet. Ezért Zágráb tavaly – horvát termékeknek a belpiaci való védelme érdekében – emelte az Európai Unión kívüli harmadik országokból származó termékek vámtarifát, ami kiváltotta a szomszédos Szerbia nemtetszését, és amit Belgrád „kereskedelmi háborúnak” és „protekcionista gazdaságpolitikának” nevezett.

Az elmúlt év júliusában a belgrádi napilap, a Politika elítélte „a Horvátország által a harmadik országokból érkező árukért fizetett adók 22-szeres emelkedését”.

Mladen Jakopović, a Horvát Mezőgazdasági Kamara elnöke szerint Zágráb számára kockázatot jelent, hogy ilyen gazdasági környezetben kell megvédenie az ágazatot, ezért az alacsonyabb költségekkel termelt nem uniós termékek versenyelőnyét az uniós minőségi előírások előtérbe helyezésével igyekszik közömbösíteni.

Fotó: Pixabay.com

%d blogger ezt kedveli: