Mi állhat a norvégiai aszály mögött?

Soha ilyen magas nem volt az elektromosság ára Norvégiában: július végére egy kilowattóra 0,5 koronába, nagyjából 17 forintba került. Mindez azért történt így, mert mindeddig a Golf-áramlat locsolta az országot, amely rengeteg vízierőművet épített az Atlanti-óceánra néző hegyekben.

Az első hét hónapban azonban a szokásosnál 45 százalékkal kevesebb csapadék hullott, júliusban pedig csak a sokéves átlag mindössze 15 százaléka – számolt be a Reuters. Így a víztározók töltöttsége a tavaly októberi 86,6 százalékkal szemben 60,4 százalékra esett.

Skandinávia fölött ugyanis lassan már hónapok óta kitart egy nagy átmérőjű anticiklon, ami semerre sem mozdult, és egy szem eső sem volt benne. A kérdésre, hogy miért nem, talán választ adnak a University of Washington kutatói, akik 2004 óta mérik az Atlanti-óceán vízkörzésének sebességét, és megállapították, hogy jelentősen lecsökkent a vízáramlás sebessége.

Miután azelőtt a meleg Golf-áramlat vitte Észak-Európa fölé a felhőket, a brit szigetek és Norvégia bőven kapott esőt. Mára azonban kimutatták, hogy áramlás lassulása miatt az északi Atlanti-óceánban a trópusi eredetű meleg és magas sótartalmú víz már 1500 méterre süllyedt, így ott fejti ki fűtő hatását, míg ha a felszínen maradna, párolgását esőfelhők kísérnék.

Fotó: Pixabay.com

%d blogger ezt kedveli: