Sör előttem, sör utánam

Minden év augusztusának első péntekje Nemzetközi Sörnap, amit a folyékony kenyér kedvelői kellő tisztelettel ünnepelnek meg.

Már a sumérok is főztek sört, viszont csak a 21. században lett külön ünnepnapja az italnak. Törvény viszont 1516-ban szabályozta először, hogy a sör csak vízből, árpamalátából és komlóból készülhet.

A IV. Vilmos bajor herceg által 1516-ban kiadott tisztasági törvény (Reinheitsgebot) elsődleges célja állítólag nem a sör minőségének javítása volt, hanem az, hogy megtiltsa a búzasör készítését. Manapság, amikor a búzasörnek sok hódolója van, furcsának tűnik a korlátozás, de a maga idején ésszerű lépés volt. A bajorok ugyanis egyre jobban megkedvelték és keresték a korábbi testes barna sörök helyett a könnyebb, világosabb söröket, amiket leginkább búzából készítettek. A kenyérgabona ára oly mértékben megemelkedett és kezdett eltűnni a piacokról, hogy már-már éhínséggel és elégedetlenséggel fenyegetett. A törvény hatására normalizálódott a helyzet, a búza ára és a sör ára is normális szintre csökkent.

Nem is csoda, hogy máig Németország földrészünk legnagyobb sörtermelője, bár a római birodalom mindent megtett, hogy a germánok borivókká váljanak: ők honosították meg a borszőlőt a Rajna-vidéken. Az Eurostat adatai szerint tavaly Németországban több mint 8,3 milliárd liter sör készült, és ennek jó részét helyben el is fogyasztották. Az Egyesült Királyság csúfosan lemaradt a maga 4,5 milliárd literjével, viszont a magyar 673 millió liter nem is rossz eredmény.

Image by PublicDomainArchive from Pixabay

***

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról: https://blog.syngenta.hu/hirlevel

Fent vagyunk a Facebookon is: https://www.facebook.com/syngentaagrarklub

%d blogger ezt kedveli: