Épül a világ legnagyobb tetőfarmja

A jövő év elején kezdheti meg a működést a világ legnagyobb tetőfarmja Párizs egyik délnyugati peremkerületében.  A 14 ezer négyzetméteres farmon 30 különféle növényt telepítenek és a kivitelező szerint főszezonban akár egy tonna zöldséget és gyümölcsöt is leszedhetnek – írta a Guardian.

Pascal Hardy, az Agripolis városi-farmer vállalkozás alapítója a lapnak elmondta, hogy a környékbeliek ellátása a cél, hogy ne kelljen távolból szállított zöldséget és gyümölcsöt vásárolniuk.

„Vezető alapelvünk minden gazdaságunkkal az, hogy elősegítsük a környezeti és gazdasági ellenálló képesség előmozdítását a holnap városaiban” – mondja Hardy, aki azt várja el, hogy a gazdaság első éve alatt profitot szerezzen.

„Ha létre tudunk hozni egy olyan üzleti modellt, amely gazdasági szempontból életképes, ahelyett, hogy a jóindulatra és a támogatásokra támaszkodnánk, jó példaként szolgálhatna, és inspirálná a városi farmok elterjedését” – mondta Hardy, aki azt várja el, hogy a párizsi tetőfarm működése már első évben nyereséges legyen.

Noha a nagyszabású városi gazdálkodás, az urban farming önmagában nem új, hiszen működnek már ilyenek Hágában, Detroitban és Sanghajban is, de a párizsi több szempontból úttörő lesz. Amellett, hogy a világ legnagyobb tetőfarmját építi az Agripolis, úttörő szerepet játszik a vertikális aeroponikus saját technológiájuk is.

A francia fővárosban ugyanakkor a városi gazdálkodás nem újkeletű. Párizs városvezetése elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 100 hektárnyi növényzetet ültet a városban. Például egy úgynevezett mezőgazdasági sétány készül egy magasvasút vonal alatt a Boulevard de la Chapelle menti Barbès negyedben.

Az ötletes városi mezőgazdasági helyszínek között szerepel a La Recyclerie ökogazdasága, amelyet a régi Porte de Clignancourt vasútvonal mentén telepítettek, vagy a Porte de La Chapelle mélygarázsában lévő La Caverne gombafarm. Ez a mélygarázs azonban nem olyan, amit egy pláza alatt találunk: sokkal régebben jött létre az a pincerendszer, amelyben létrehozták.

Párizs alatt ugyanis összesen 300 kilométernyi járat található. Itt bányászták a követ a város építéséhez. Később azonban a járatokat lezárták, majd a 18. század második felében, amikor Párizs rohamosan terjeszkedni kezdett, és a súlyos közegészségügyi veszélyt jelentő régi köztemetőket felszámolták, a halottak csontjait ebbe a kiürült alagútrendszerbe szállították. Egyes részei a kíváncsiskodók számára is nyitva vannak, másutt földalatti parkolókat létesítettek benne, és van olyan része, ahol zöldség terem. Ilyen a Cycloponics földalatti üzeme, ahol a hidroponikus gazdálkodás révén napsütés és talaj nélkül, tápanyagokban gazdag vízben, LED-világítás alatt növekszik a zöldség.

Image by wiselywoven from Pixabay

***

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról: https://blog.syngenta.hu/hirlevel

Fent vagyunk a Facebookon is: https://www.facebook.com/syngentaagrarklub

%d blogger ezt kedveli: