Best of 2019 – 2. rész

Az idei esztendő legolvasottabb posztjait gyűjtöttük csokorba. Íme a második rész! Boldog, sikeres új esztendőt kívánunk Önöknek! Találkozunk 2020-ban!

5. – Épül a világ legnagyobb tetőfarmja

A jövő év elején kezdheti meg a működést a világ legnagyobb tetőfarmja Párizs egyik délnyugati peremkerületében.  A 14 ezer négyzetméteres farmon 30 különféle növényt telepítenek és a kivitelező szerint főszezonban akár egy tonna zöldséget és gyümölcsöt is leszedhetnek – írta a Guardian.

Pascal Hardy, az Agripolis városi-farmer vállalkozás alapítója a lapnak elmondta, hogy a környékbeliek ellátása a cél, hogy ne kelljen távolból szállított zöldséget és gyümölcsöt vásárolniuk.

***

4. – Hárommillió tő új szőlő

Mit gondolnak, a világ melyik sarkában fejlődik önmagához képest legnagyobb arányban a szőlészet? A váratlan, de a globális felmelegedéssel összefüggő válasz lejjebb következik.

Idén rekordmennyiségű, 3 millió tő szőlőt ültettek Délkelet-Anglia megyéiben és Walesben, így az Egyesült Királyságban van a világ talán leggyorsabban bővülő borvidéke. A legfrissebb telepítési adatok szerint 690 hektáron telepített hárommillió tő 24 százalékkal növelte meg a brit szőlőültetvények összterületét.

***

3. – Digitalizálódnak a cseh farmok

Csehországban már körülbelül 250 fejőrobot működik, és a tehenészetekben kezdenek terjedni az automatikus padlótisztítók, amelyek összeszedik a hulladékot, valamint az egyéb, nem odavaló dolgokat – írja az euractiv.cz portál, hozzátéve, hogy a cseh gazdák élen járnak a modern technológiák alkalmazásában.


A mezőgazdaság digitalizálása az EU döntéshozói szerint egyre fontosabb. Az Európai Bizottság a közelmúltban benyújtotta az EU-tagállamoknak „Az európai mezőgazdaság és vidéki térségek intelligens és fenntartható digitális jövője” című nyilatkozat tervezetét.

***

2. – Szója terem a brazil esőerdő helyén

A brazil kormány az Amazonas-medence erdőtüzeivel küzd, ugyanakkor gyorsítja az erdőirtást, hogy még több földet vehessen művelésbe a mezőgazdaság.

Annak ellenére, hogy az esőerdők talaja nem éppen a vastag humuszrétegről híres – ezért is merül ki hamar –, Brazília éppen az erdőirtásoknak köszönheti, hogy a világ legnagyobb marhahús exportőrévé és szójatermelőjévé vált.

Az 1980-as évek elején Brazília még csak mintegy 14 millió tonna szóját takarított be évente, de a termelés az új művelési technikáknak, valamint a növényvédőszereknek köszönhetően hamar bővülésnek indult. A brazilok ugyanakkor vérszemet kaptak, és az erdőségek rovására kezdték növelni a termőterületet. A fejlődés olyan erőteljes volt, hogy manapság az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) becslése szerint a 2019/2020-as szezonban a brazil szójatermés elérheti a 123 millió tonnát is, míg a világ legnagyobb szójafogyasztója, Kína csupán mintegy 17 millió tonnát takaríthat be.

Ennek azonban komoly ára van: elemzők szerint 1970 és 2018 között 792 ezer négyzetkilométernyi esőerdő tűnt el Brazíliában, és az elmúlt évre már csak 3,3 millió négyzetkilométer maradt.

***

1. – Működhet a gazdálkodás a Marson

Egy kevés hozzáadott szerves anyaggal a modellezett hold- és marsi talajon – laboratóriumi körülmények között – többek közt megtermett a paradicsom, a rozs és a retek. De a spenót nem.

Amint a Smithsonian magazin beszámolt róla, a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói tíz különböző földi növényt ültettek háromféle talajba. Az egyik tipikus, kerti talaj volt, a másik a hold, a harmadik pedig a marsi talajt utánozta. Az „űr”-talajokba a quinoa, spenót, metélőhagyma, borsó és póréhagyma mellett kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, és rozst ültettek. A spenót volt az egyetlen zöldség, amely nem tudott jól növekedni a Földön kívüli az talajban. A retek, a zsázsa és a rozs magokat is hozott. A metélőhagyma és a póréhagyma folyamatosan, de a normálisnál lassabban nőtt, míg a quinoa virágzott ugyan, de nem hozott magokat.

***

Az 10-6. legolvasottabb posztunkat itt találják.

Reimund Bertrams képe a Pixabay -en.