Egy új kutatás szerint a „csúnya” zöldségek értékéinek hangsúlyozása, miszerint ugyanolyan egészségesek, mint tökéletes társaik, segít csökkenteni az élelmiszer-pazarlást.
Egy észak-karolinai tanulmány szerint betakarított zöldségfélék körülbelül 41%-a az előnytelen megjelenése miatt kevésbé, vagy nem értékesíthető. A kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogyan lehetne „megnyerni” a fogyasztók bizalmát.
A tanulmány a fogyasztók reakcióit mérte a sárgarépával kapcsolatos vásárlási forgatókönyvekre nézve. A résztvevők nyitottak voltak a tökéletlen sárgarépát tartalmazó csokrok megvásárlására, miután olyan üzenetetekkel szembesítették őket, amelyek a csúnya sárgarépák egészségi és társadalmi előnyeire hívta fel a figyelmet.
Az eredmények azt is kimutatták, hogy a válaszadók egy kis kedvezménnyel hajlandóak voltak megvenni a vegyes – szép és kevésbé szépet tartalmazó – csomagot. Míg a csak rossz alakú zöldségért jóval kevesebbet adtak volna.
Brian Roe, a tanulmány vezető szerzője szerint megfelelő kommunikációval elérhető, hogy ezeket a zöldségeket is el lehessen adni, akár kisebb kedvezménnyel. Ez csökkentené az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét.
A kutatók 1300 amerikai lakost kérdeztek meg. Az online felmérésben részt vevők véletlenszerűen kaptak egy vagy két marketingüzenetet: a csúnya sárgarépa táplálkozási minősége megegyezik a szép termékekével, és a hibás élelmiszerek kidobásának komoly költségei is hatásai vannak.
A résztvevők következetesen nem kedvelték azokat a fürtöket, amelyekben csúnya sárgarépát is tartalmaztak, és az összeg, amit hajlandóak voltak fizetni bármennyi tökéletlen sárgarépáért, mindig alacsonyabb volt, mint amennyit a 100%-ban normál sárgarépáért fizetnének.
A résztvevők válaszainak elemzéséből azonban kiderült, hogy a gazdálkodók jövedelmezősége szempontjából lehetőséget jelent, hogy a 40%-ban csúnya és 60%-ban zöld levelekkel ellátott szabványos sárgarépát tartalmazó csokrokat el lehet adni a termelői azokon a piacokon, ahol a fogyasztók találkozhatnak a marketingüzenetekkel.
“Azt hiszem, akkor az emberek rájönnek, hogy ez az, amire számíthatunk, ha közvetlenül egy gazdálkodótól kapjuk a terméket. Több elnézés van a tökéletlenséggel szemben, mert valószínűleg természetességként értelmezik.”
A kutatócsoport elemezte a fogyasztók fizetési hajlandóságának fordulópontját, amely még jövedelmezővé teheti a csúnya sárgarépa betakarítását is. Ez a fontos számítás azon gazdálkodók számára, akiknek nyereséget szeretnénk a terményük ültetésébe, szedésére és szállítására fordított befektetéseikből.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának is van beleszólása abba, hogy a nem szabványos termékek hány százaléka kerülhet piacra – ezt a határt esetleg felül kell vizsgálni – mondta Roe. “Reméljük, hogy ezek a megállapítások megváltoztatják az iparág nézőpontját.
A történet forrása: Ohio Állami Egyetem