A japán tésztaleves, a ramen is megkezdte világturnéját, akárcsak a szusi. És ahogy egyre nő a szusi-bárok száma, úgy nyílnak a nyugati világ nagyvárosaiban is a ramen-éttermek.
Ugyanakkor a japánok is imádják a búzaliszt-tésztából, húsból (vagy alkalmanként halból) készült alaplevet tartalmazó levest, amit gyakran ízesítenek szójaszósszal vagy miszóval. Csakhogy eddig viszonylag drágán jutottak hozzá.
Rövidesen, március végén azonban lejár a négy évtizede bevezetett állami rizspiaci szabályozást, és a farmerek bármit ültethetnek a rizs helyett, akár búzát is. Főként a legnagyobb bevételt hozó Ra-Mugi fajtát.
A ramen meglehetősen sűrű, laktató, úgyhogy főleg a kispénzű diákok mindennapi étele lett azóta, hogy 1957-ben feltalálták az instant rament. A zacskós ramen azóta elég nagy üzlet lett: 2012 óta 11 százalékkal az elmúlt évi 33 milliárd dollárra emelkedett a világpiaci forgalma az Euromonitor becslése szerint. Nagy üzlet tehát, és nagy lehetőségek állnak a japán gazdák előtt, különösen azért, mert a nyugati turisták a szusi, a miszó és a kobe (vagy wagyu) marhasült mellett természetesen rament is akarnak enni.
De a farmerek nem tudnak lépést tartani a helyi igényekkel. Ezért Japán második legnagyobb búzatermelő régiója, az ötmilliós Fukuoka kormányzóság a közeljövőben több mint 30 százalékkal 8 ezer tonnára növeli a Ra-Mugi búzafajta termelését, ami még mindig csak a prefektúra ramen éttermeinek felét tudná ellátni – mondta Tadayuki Matsumoto, a helyi önkormányzat mezőgazdasági részlegének vezetője. Hiszen csak a kormányzat fővárosában, Fukuokában 2015-höz képest 24 százalékkal 2,57 millióra emelkedett a külföldi turisták száma tavaly előtt.