A globális mezőgazdaság termelékenysége az elmúlt 60 évben mintegy 21 százalékkal csökkent az éghajlatváltozás következtében, ez hét évnyi elvesztett termésnek felel meg, derült ki egy tanulmányból.
A csökkenés leginkább a meleg övezethez tartozó régiókban volt megfigyelhető, például Afrikában (30%), Latin-Amerikában és a Karib-térségben (26%), mutatott rá a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatás, amelyben a Cornell, Maryland és Stanford egyetemek tudósai az 1961 és 2020 közötti adatokat vizsgálták.
A tanulmány figyelmeztet, hogy a mezőgazdaság a technológia fejlődése ellenére még érzékenyebbé válik az éghajlat–változással szemben.
„Vizsgálatunk szerint a globális mezőgazdasági termelékenysége csaknem 21 százalékkal alacsonyabb, mint az éghajlatváltozás nélküli világban lehetett volna”, hangsúlyozta Ariel Ortiz-Bobea, a Cornell Egyetem alkalmazott közgazdaságtan professzora. „Ezek a számok ugyanakkor nem azt jelentik, hogy kevesebbet állítunk elő, mint 1961-ben, valójában többet termelünk évről évre.
A kutatók 172 országban elemezték a mezőgazdasági termelékenység adatait, valamint az éghajlati paramétereket. Ez megmutatta nekik, hogy a mezőgazdasági termelékenység nőtt vagy csökkent egy adott országban, ha egy adott év melegebb, hidegebb, nedvesebb vagy szárazabb volt, mint általában.
Miután megtalálták ezt az ökonometriai modellként ismert statisztikai kapcsolatot, mind a való világban, mind pedig egy olyan párhuzamos világban tesztelték, ahol antropogén klímaváltozás nem létezik.
Ezek összehasonlításakor a tudósok felfedezték, hogy az éghajlatváltozás a mezőgazdasági termelékenység hétéves stagnálásának felel meg. A termelékenység lassulása a mezőgazdaság jelentős javulása ellenére következik be, jelezve, hogy a tudományos és technológiai fejlődés nem eredményez az éghajlatváltozással szembeni nagyobb ellenálló-képességet.
Ennek oka lehet, a beruházások hiánya, és hogy nem sikerült elérni azokat a régiókat, amelyeknek a legnagyobb szükség lett volna, mint például Afrika, vagy Latin-Amerika.
A kutatás nem veszi figyelembe a kisüzemi mezőgazdaságot, amely a világ különböző részein elterjedtek, valószínűleg azért, mert ez a fajta termelés általában nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban. Tehát fontos, hogy a jövőbeni kutatások figyelembe vegyék a kistermelőket, mivel ők a vetőmagok, technikák és növények hatalmas sokféleségének őrzői, amelyek segíthetnek az éghajlati válság jobb kezelésében.
Forrás: Scidev.net