A NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézetének (GISS) tudósai szerint a 2020-as év átlagos hőmérséklete 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1951-1980-as alapérték.
“Az elmúlt hét év jól mutatja a folyamatos és drámai felmelegedési tendenciát”, mondta Gavin Schmidt, a GISS igazgatója. ” Ezek a tények azt vetítik előre, hogy az éghajlatra gyakorolt emberi hatás növekedésére számíthatunk, ezáltal további rekordok fognak dőlni.”
A globális hőmérsékleti trendek nyomon követése fontos mutató az emberi tevékenységek – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – bolygónkra gyakorolt hatásáról. A Föld átlagos hőmérséklete a XIX. század vége óta több mint 1,2 Celsius fokot emelkedett.
Ez olyan jelenségeket okoz, mint a tengeri jég és a jégtakaró tömegének csökkenése, a tengerszint emelkedése, hosszabb és intenzívebb hőhullámok, valamint a növények és állatok élőhelyeinek elmozdulása.
Az ilyen hosszú távú éghajlati trendek megértése elengedhetetlen az emberi élet biztonsága és minősége szempontjából, lehetővé téve az emberek számára, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez, például különböző növények ültetésével, vízkészleteink kezelésével és a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészüléssel.
A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) elemzése szerint 2020 második legmelegebb év volt 2016 mögött.
Míg a felmelegedés hosszú távú tendenciája folytatódik, számos esemény és tényező járul hozzá az adott év átlaghőmérsékletéhez. Két külön esemény is változtatott a Föld felszínére jutó napfény mennyiségén tavaly.
Az ausztrál bozóttüzek az év első felében 46 millió hektárnyi területen pusztítottak, füstöt és más részecskéket szabadítva a légkörbe több mint 18 mérföld magasan, így elzárva a napfényt és valószínűleg kissé lehűtve a légkört.
Ezzel szemben a jelenleg zajló koronavírus (COVID-19) világjárványhoz kapcsolódó globális leállások sok területen csökkentették a részecske-légszennyezést, lehetővé téve, hogy több napfény jusson a felszínre.
A globális hőmérséklet évenkénti változékonyságának legnagyobb befolyásolója jellemzően az El Nino-Southern Oscillation (ENSO), amely az óceán és a légkör közötti természetes hőcsere ciklusa. A 2020-as év az ENSO kissé pozitív (meleg) szakaszban kezdődött, és a negatív (hűvös) szakaszában zárult. Ez kis mértékben megemelte az átlaghőmérsékletet. A negatív fázisból származó hűtőhatás várhatóan nagyobb hatással lesz 2021-re, mint 2020-ban volt. Forrás: NASA