A Stanford Egyetem vizsgálata szerint a légszennyezés-csökkenése évente mintegy 5 milliárd dollár értékben járult hozzá a kukorica- és szójabab hozamnövekedéséhez.
“A légszennyezés hatásait a múltban nehéz volt mérni, mert két egymáshoz közeli terület levegőminőségi adatai is komoly mértékben eltérhetnek. Műholdak segítségével nagyon finom léptékű mintákat tudtunk venni, és kibontottuk a különböző szennyező anyagok szerepét”, mondta a tanulmány vezető szerzője, David Lobell, az Élelmiszer-biztonsági és Környezetvédelmi Központ igazgatója.
Illinois, Indiana, Iowa, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, Dél-Dakota és Wisconsin – fontos kukorica és szójatermelő – államokra fókuszálva Lobell és a tanulmány társszerzője, Jennifer Burney, a Kaliforniai Egyetem docense mérni kezdte egyebek mellett az ózon, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid terméshozamra gyakorolt hatást.
Az egyes szennyezők egyedi térbeli mintázata lehetővé tette számukra, hogy elemezzék a hatásukat, úgy, ahogyan azt a korábbi vizsgálatok nem tudták megtenni.
Mint megállapították: a szennyező anyagok negatív hatása a kukorica- és szójabab-hozamra az erőművektől – különösen a szénégető létesítményektől – távolabb csökkent.
A kutatók becslései szerint a légszennyező anyagok teljes hozamvesztesége átlagosan 5,8 százalék volt a kukorica, 3,8 százalék a szójabab esetében az elmúlt két évtizedben.
Ezek a veszteségek az idő múlásával csökkentek, ahogy a levegő tisztább lett.
“Azt már tudjuk, hogy az Egyesült Államokban elindított tiszta levegőről szóló törvény több milliárd dolláros előnyöket eredményezett az emberi egészség szempontjából, de ezek a plusz milliárdok a mezőgazdaságban is igencsak fontosak ” tette hozzá Lobell.
Forrás: Stanford University
Image by Foto-Rabe from Pixabay