Számos gazdasági, geopolitika, környezeti, társadalmi és technológiai kihívás vár a világra, melyek szoros összefüggésben vannak az élelmiszeriparral is. Mivel a mezőgazdasági trendek a népesség, időjárás és gazdasági helyzet alakulásával párhuzamosan alakulnak ki, ügyelnünk kell a világszintű összefüggésekre.
A mezőgazdaságra legnagyobb hatással a vízellátottság veszélyeztetettsége lesz. De kiemelt probléma az élelmiszerhiány, a klímaváltozás helytelen kezelése, a várható természeti katasztrófák és extrém időjárási körülmények, valamint a fertőző betegségek elterjedése. Közvetetten az energiaárak és infláció negatív hatásait is érezni fogjuk a közeljövőben.
A fejlődő országokban a lakosság vidékről városba vándorlásának folyamata – mely főként az extrém időjárásnak, szárazságnak, a föld termőképességének csökkenésének köszönhető – tovább nehezíti a mezőgazdaság helyzetét.
A vízháztartás problémái – vízhiány, szárazság, vízminőség, árvíz –a teljes ökoszisztémára negatív hatással vannak. A vízfelhasználás kétszeres sebességgel emelkedik, mint a populáció; hiszen a megnövekedett népesség következtében az élelmiszerigény is magasabb. A vízigény emelkedését egyrészt a mezőgazdasági termelés – mely a Föld vízfelhasználásának 70%-áért felelős – másrészt az energiatermelés okozza, így 2025-re a világ népességének két-harmada szembesül a vízellátottság kihívásaival.
Az extrém időjárás jelenleg is az élelmiszerárak emelkedéshez vezet, ám a további klímaváltozás hatására becslések szerint 25%-kal csökkentheti a terméshozamot.