Dollármilliárdokba fog kerülni az ausztrál Új-Dél-Wales és Victoria államokban pusztító bozóttűz után a mezőgazdaság talpra állítása. Az év első napjaiig csaknem ötmillió hektár vált a tűz martalékává.
A mellékelt, január 3-án kiadott diagram azt mutatja, a közelmúlt egyes nagyobb tüzei hány millió acre (1 acre = 0,4 hektár) erdőt-mezőt pusztítottak el. Láthatjuk, hogy Ausztráliát sújtotta leginkább a természeti csapás, amit két különösen forró és száraz év előzött meg.
A hírhedt ausztrál bozót- és erdőtüzek azért terjednek olyan gyorsan, mert az eukaliptuszolajat tartalmazó eukaliptusz hajtások, levek és a lehulló száraz kéregdarabok is könnyen lángra lobbannak. Nagy szárazságok idején különösen könnyen gyúlnak meg a finom, vattaszerű pihék, és a tüzes foszlányokat a szél messze fújhatja. Az 1939-es nagy canberrai tűzvész is úgy keletkezett, hogy a szél izzó kéregfoszlányokat vitt a városba – húsz kilométerről! A tűz ellen a növény tökéletesen védekezik: a megperzselt fák gyakran újra rügyeznek, a hamu alatt maradt magokból pedig kihajt az újulat.
Azonban a lassú mozgású koalák ezrei pusztulnak el a fákon, és a tűz által körülzárt gyorsabb állatoknak sincs semmi esélye. Az ausztrál környezetvédelmi tárca szerint nem kizárt, hogy egész fajták tűnnek el örökre a bolygónkról, ugyanakkor csak a legkisebb államban, Victoriában január 6-ig több mint 13 ezer szarvasmarha pusztult el.
Az ausztrál őslakók vagy 40 ezer éve laknak a kontinensen, és megelőzéssel harcoltak a nagy tüzek ellen. Kisebb, alaposan ellenőrzött területeken a száraz évszak előtt felégették az aljnövényzetet, hasonlatosan a tarlóégetéshez, ami révén biztonságos lett a környék, másrészt a tűz jót tett a földnek. Az európai telepesek azonban nem tanulták el az őslakók módszereit.
Daniel Zuflucht képe a Pixabay -en.
***
Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról: https://blog.syngenta.hu/hirlevel
Fent vagyunk a Facebookon is: https://www.facebook.com/syngentaagrarklub