A XV. században volt az úgynevezett kis jégkorszak leghidegebb szakasza. Brit tudósok most kimutatták, náluk az 1430-as években volt a legkomiszabb az időjárás.
Abban az évtizedben hat aratás is elmaradt, és a birkák harmada pusztult el a hideg, valamint a rossz legelők miatt. Ezért az élelmiszer árak az egekig emelkedtek, éhínség és járványok dúltak Britannia-szerte, úgyhogy igen magas volt a lakosság halandósági aránya.
Az egyébként a Golf-áramlat által melegített brit szigeteken az extrém hideg tél áprilisig-májusig kitartott, és Skóciában például tűz mellett kellett kiolvasztani a borospalackokat. (A whiskyről nem esik szó a Mirror cikkében.)
Kis jégkorszaknak nevezik a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot. Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ebben az időszakban 1-2 fokkal, világszerte pedig 0,5-1 fokkal maradt el az 1960–1990 közötti időszak átlagától, azaz még mielőtt erősen érezhetővé vált volna a jelenkori globális felmelegedés. A kutatók nagy többsége szerint az utóbbit az népességrobbanással járó emberi tevékenységek okozzák, míg a kis jégkorszak az éghajlat természetes ingadozásának eredménye volt. Az okokat többek között a naptevékenység csökkenésében, illetve a földi vulkáni aktivitás növekedésében (és a légkörben jelenlévő vulkáni hamunak a Nap sugárzását visszaverő hatásában) keresik a kutatók.
Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról:https://blog.syngenta.hu/hirlevel