Az időbeli sokféleség stabilizálja a mezőgazdasági termelést

A stabil élelmiszerellátás érdekében nem elegendő kizárólag a növények sokféleségére támaszkodni, hanem fontos a mezőgazdasági termelés időbelisége is, áll a Helmholtz Környezetkutató Központ tanulmányában.

Az élelmiszer-ellátás biztosítása a világ minden táján nagy kihívást jelent az emberiség számára, különösen a világ népességének 2050-re csaknem tízmilliárdosra várható növekedése és az éghajlatváltozás tükrében.

A mezőgazdaságban a növények változatossága azonban önmagában nem elegendő. A Nature számára írt cikkében a Helmholtz Környezetkutató Központ kutatócsoportja azzal érvel, hogy az is alapvető fontosságú, hogy a növények időbeli termelési szokásaikban eltérjenek egymástól.

A növények sokfélesége kulcsfontosságú tényező a mezőgazdasági termelés biztosításában. A szélesebb választék csökkenti a teljes betakarítás kockázatát, ha bizonyos növényeket megbetegedések, kártevők támadnak, vagy szélsőséges időjárási események, például aszályok következnek be.

“Az aszinkron azonban legalább ugyanolyan fontos a termelés biztosításában” – mondja Lukas Egli, az UFZ agroökológusa és a tanulmány egyik szerzője. „A növények termőföldbe vetésének és betakarításának időbeli sorrendjében mutatkozó különbségek, vagy a fenológiai variációi, azaz a vegetációs időszakban jelentkező eltérő fejlődés nagyobb aszinkronhoz vezetnek. A heterogénebb növények időben eloszlanak, és jobban reagálnak a szélsőséges események következményeire.”

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatainak elemzéséből kiderült, hogy India, Mexikó és Kína a magas termelési stabilitás és aszinkronizáltsággal rendelkező országok közé tartozik, míg Oroszországban, Ausztráliában és Argentínában alacsony a stabilitás és az aszinkron szintje.

„Jelenleg megfigyelhető, hogy a mezőgazdaság aszinkroniája globális szinten csökken. A globalizált mezőgazdasági piacok lehetővé teszik, hogy egy régióban a terméshiányokat kompenzálja a más térségekkel folytatott kereskedelem”, tette hozzá mondja Ralf Seppelt tájökológus.

Forrás: Helmholtz Környezetkutató Központ – UFZ /  ScienceDaily