Svéd kutatók olyan bioszenzorokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a cukorszint valós időben történő monitorozását a növényi szövetek mélyén. Eredményekeit az iScience tudományos folyóiratban tették közzé.
“Az elkövetkező évtizedekben is biztosítanunk kell az élelmiszerellátásunkat. Ezt ugyanolyan vagy még kevesebb erőforrás felhasználásával kell megtenni, mint manapság. Ezért fontos megérteni, hogy a növények hogyan reagálnak a környezet változásaira és hogyan tudnak ezekhez alkalmazkodni. A gyors éghajlatváltozás megváltoztatja a növénytermesztés és a mezőgazdaság körülményeit,” hangsúlyozta Eleni Stavrinidou, a Linköpingi Egyetem Természettudományi és Technológiai Tanszékének docense.
A svéd egyetem kutatói olyan bioszenzorokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a cukorszint valós időben történő monitorozását a növényi szövetek mélyén. A szenzorokból származó információk segíthetik a mezőgazdaságot a termelés adaptálásában. A bioszenzorok valós időben, akár két napig folyamatosan figyelemmel kísérhetik a cukorszintet. Az érzékelőktől származó információk a növekedéshez és más biológiai folyamatokhoz kapcsolódhatnak. A növények cukrokat használnak energiához, és a cukrok szintén fontos jelzőanyagok, amelyek befolyásolják a növény fejlődését és a környező környezet változásaira adott reakcióját.
A kutatócsoport által kifejlesztett érzékelő információkat ad a növény károsítása nélkül, és további darabokat adhat a növényi anyagcsere működéséről.
Míg az emberek cukorszintjének monitorozására szolgáló bioszenzorok széles körben elérhetőek, különösen a cukorbetegek által használt glükométer, ezt a technológiát korábban nem alkalmazták a növényeken.
“Az érzékelőket ma már alapvető növénytudományi kutatásokhoz használják, de a jövőben a mezőgazdaságban felhasználhatók például a növekedés feltételeinek optimalizálására vagy a termék minőségének ellenőrzésére. Hosszú távon az érzékelők is használhatók, hogy irányítsák az új növénytípusok termelését, amelyek nem optimális körülmények között növekedhetnek. A fák cukorszintjénél például olyan eltérését találtuk, amelyet korábban nem figyeltek meg. A jövőbeni arra összpontosítunk, hogy megértsük, hogyan változnak a növények cukorszintjei, ha a stressz alatt állnak”, tette hozzá Eleni Stavrinidou.
Forrás: Sciencedaily
Image by PublicDomainPictures from Pixabay