Paradicsom Alaszkában, póréhagyma Grönlandon, az árpa pedig észak felé terjed Norvégiában. Hogy mi lesz ebből, azt az UPI hírügynökség foglalta össze.
Az északi sarkkör fölött, ahol a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a világ többi részén, a melegebb időjárás lehetővé teszi, hogy a gazdák és vállalkozó mezőgazdasági kutatók zöldséget, magvakat, fűszernövényeket és más olyan növényeket termesszenek, amelyek eddig a mérsékelt éghajlatú területekre voltak jellemzők.
A két héttel hosszabb és melegebb tenyészidőszakot jelzi, hogy az alaszkai Fairbanksben például a fagymentes napok száma száz év alatt közel kétszeresére emelkedett – mondta el októberben, egy Izlandon tartott nemzetközi konferencián Milan Shipka, a University of Alaska kutatója. A 750 ezer fős Alaszka mindössze 750 farmja 336 ezer hektáron dolgozik, ami csak kis része az állam 1,718 millió négyzetkilométeres területének, ám így is mintegy 50 millió dollárral részesedik a gazdaságból.
Az állattartás is észak felé terjed, ahogy egyre könnyebb az állatok számára füvet, takarmányt termeszteni. Egy a dél-grönlandi juhtenyésztésről nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a klímaváltozás következtében a mai kaszálókon is 50 százalékkal nőhet a szénatermés a század végére. Ez elég lenne, hogy a juhállomány 20 ezerről 30-50 ezerre nőjön a kutatók szerint. Izland eddig is üvegházakban hasznosította a geotermikus energiát, ezért már nem izgat senkit, mi terem az üvegházakban, az azonban jóval inkább, hogy a déli partsávban már 12 fajta burgonyát termesztenek.
Amellett, hogy mindezek az éghajlatváltozás pozitív hatásait mutatják a sarkkörön, az sem mellékes, hogy kártevők és a betegségek is résen állnak, hogy meghódítsák az új területeket. Arról nem is beszélve, hogy északon is kiszámíthatatlanná vált az időjárás: egyes régiókban aszály pusztít, míg másutt korábban nem tapasztalt csapadékintenzitás árasztja el a mezőgazdasági területeket a kulcsfontosságú évszakokban.
Fotó: Pixabay