Észak-Európában 2080-ra akár 40 százalékkal is növekedhet a szántóföldek területe az 1990-es szinthez képest, és Észak-Norvégiában akár négy héttel is hosszabbodhat a tenyészidőszak 2050-re – állítja a szakmai tanulmányokat elemző ClimateChangePost (CCP).
Dániában, Norvégiában és Svédországban a gazdálkodók és a szakemberek egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy az éghajlatváltozás – miközben kiszámíthatatlanabb időjárással jár, mint korábban – növeli egyes növények termőképességét.
Dél-Norvégiában például a búza hozama 14 százalékkal növekedhet, a CCP szerint. Hasonlóképpen, a hosszabb tenyészidőszak lehetővé teheti más melegigényes növények elterjedését is, beleértve a hüvelyeseket, néhány zöldséget és gabonát.
Amíg a vízhiány óriási probléma lesz a világ más részein, a norvég mezőgazdasági termelők a magasabb hőmérsékletet és hosszabb tenyészidőszak mellett a vízből sem fogynak ki – mondja Arne Bardalen, a Norsk Institute for Bioøkonomi kutatója.
Dél-Dániában – ha kis mennyiségben is – de már terem a kukorica – mondja Jørgen Eivind Olesen, az Aarhusi Egyetem agroökológiai osztályának professzora, aki ezt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb példájaként említi, amellett, hogy már borászatok is vannak a német határ közelében. Igaz, a szőlővel való kísérletezés még akkor kezdődött, amikor csak szűk tudományos körökben vitáztak a globális felmelegedés lehetőségéről.
A Dansk Vincentert, az ország egyik első szőlőültetvényét 1999-ben alapította Jens Michael Gundersen és Torben Andreasen. Kétszáz különböző szőlőfajta telepítésével kezdték a munkát, hogy meghatározhassák a helyi éghajlatra legmegfelelőbbet. Végül 2003-tól kezdhették forgalmazni az eredeti dán bort. A borászat manapság ugyanakkor egyre derűsebben tekint a jövő lehetőségeire.