Az enyhe európai tél miatt a gazdák egyik szeme sír, a másik nevet. Igaz, hogy nem fagyott ki a vetés, viszont csapadék sem volt elegendő, arról nem is beszélve, hogy a száraz, enyhe időjárás kedvezett a kártevők szaporodásának.
Az már régen közismert, hogy az emberi (ipari) tevékenységek felelősek a földgolyó felszín a levegő átlagos hőmérsékletének folyamatos emelkedéséért az 1950-es évek óta.
Azonban azt jóval kevésbé hangsúlyozzák, hogy az emberiség hatását a klímaváltozásra vissza lehet vezetni a 19. század utolsó harmadára. Akkoriban terjedt el a nehézipar, ami rövidesen a téli átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezetett. A legutóbbi klímamodell-szimulációkat alkalmazó elemzés kimutatta, hogy az üvegházhatású gázok megnövekedett koncentrációja és egyéb, a mindennapokban használatos gázok okozták.
A Kínai Tudományos Akadémia, valamint brit és német kutatók együttműködése azt mutatja, hogy a fordulópont 1870 körül volt. És azóta nemcsak a nyarak melegedése mutatható ki a hosszú távú összesítések alapján, hanem ez is, hogy folyamatosan csökken a különbség a téli és a nyári átlaghőmerséklet között. Mégpedig éppen az iparilag fejlett területeken.
A tudósok szerint az átlaghőmérséklet szezonalitása 1860-ig stabil volt, majd az északi féltekén, a mérsékelt égövben fokozatosan csökkent a különbség, vagyis egyre melegebbek lettek a telek.