Egyre súlyosabbak a nyári aszályok

Egy új tanulmány szerint Európában az elmúlt évek nyári aszályai sokkal súlyosabbak, mint bármikor az elmúlt 2100 évben.

Egy nemzetközi csapat a Cambridge-i Egyetem vezetésével 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végzett. A kutatók az egyes fák minden gyűrűjére kivonták és elemezték a szén- és oxigénizotópokat, lehetővé téve számukra, hogy a római időktől napjainkig a legnagyobb és legrészletesebb adatállományt készítsék Közép-Európában a nyári hidroklimatikus viszonyairól.

A fák az időszámítás előtti 75 és időszámításunk szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel.

A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Az eredményekről a Nature Geoscience folyóirat számolt be.

“Mindannyian megérezzük az elmúlt évek rendkívül forró és száraz nyarait, de a történelmi viszonyok pontos rekonstrukciójára volt szükségünk ahhoz, hogy lássuk, miként viszonyulnak ezek a közelmúltbeli szélsőségek az előző évekhez”, mondta Ulf Büntgen professzor a Cambridge-i Földrajzi Tanszékéről. “Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt öt nyáron tapasztalt aszály rendkívüli Közép-Európa számára. A középkori idők előtti betekintés azonban különösen fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy teljesebb képet kapjunk a múltbeli aszályváltozásokról, amelyek elengedhetetlenek voltak az ökoszisztémák és társadalmak működéséhez és termelékenységéhez.”

A 2110 éves periódusban a fagyűrűs izotóp adatok azt mutatták, az elmúlt két évezredben Európa lassan szárazabbá vált.

A 2015–2018 közötti mintákból pedig kiderült, hogy az elmúlt nyarak aszályos viszonyai jóval meghaladják a korábban tapasztaltakat: “Évszázadokon át tartó lassú, jelentős hanyatlás nyomán a most zajló folyamatok riasztóak a mezőgazdaság és az erdészet számára,” mondta Mirek Trnka professzor, társszerző.

A kutatók szerint a legutóbbi rendellenesen száraz nyár klasszisa nagy valószínűséggel az antropogén éghajlati felmelegedés és a sugáráram helyzetének ezzel összefüggő változásainak eredménye.

“Az éghajlatváltozás nem azt jelenti, hogy mindenhol szárazabb lesz: egyes helyeken nedvesebb vagy hidegebb lehet, de az extrém körülmények gyakoribbá válnak, ami pusztító lehet a mezőgazdaság, az ökoszisztémák és az egész társadalom számára” – tette hozzá Büntgen.

Forrás: University of Cambridge

Image by Couleur from Pixabay