Az ismert meteorológiai jelenség, az El Niño változásokat hozott a mezőgazdaság számára Észak- és Dél-Amerika jó részén, Ausztráliában pedig kiszáradtak a legelők és a vietnámi kávétermesztők is megsínylették a csapadékhiányt.
Az El Niño hatása 1990 óta most volt a legerősebb, vagyis a Csendes óceán vizének melegedése miatt jóval nagyobbak lettek az aszályos területek, másutt pedig még a szokottnál is hevesebb esőzések és áradások okoztak gondot.
Igaz, a farmerek nem várták ölbe tett kézzel a meteorológiai anomália megérkeztét: az ausztrál marhatenyésztők az elmúlt években olyan marhafajtát importáltak az Egyesült Államokból, ami jobban alkalmazkodik a forró és száraz körülményekhez, Vietnámban pedig az elmúlt húsz év során intenzíven fejlesztették az öntöző rendszert. Mindezek azonban nagy költségnövekedést okoztak a gazdálkodóknak, így mind Ausztráliában, mind Délkelet-Ázsiában emelkedtek az élelmiszer árak, de egyes közgazdászok jelezték: nem számítanak kiugró drágulásra a későbbiekben.
Vannak azonban kevésbé derűlátó szakértők is. Ancha Srinivasan, az Ázsiai Fejlesztési Bank vezető éghajlat-változás szakértőjét idézve azt írta az International Business Times, hogy a mostani El Niño teljes hatása messze túlnyúlhat azon a szinten, amit infrastruktúra fejlesztésekkel kezelni lehet, és érintheti a globális élelmiszer ellátási láncot.
Így például, óceáni vízhőmérséklet emelkedése hátrányosan befolyásolja a halászati és halfeldolgozó ipart, ami viszont negatívan befolyásolja a baromfi ágazatot, mert a csirketápok jelentős része tengeri halak felhasználásával készül. Ennek megfelelően Srinivasan szerint az El Niño hatás valószínűleg erőteljes lesz, és Ázsia több országában érinteni fogja az élelmiszer- és vízellátást.