
Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban.
A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira kíván reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos piaci lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket.
A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora egyre is növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópontja lehet a fenntartható növényi fehérje ágazat sikeres fejlesztésének Belgiumban.
Frandriában jelenleg körülbelül 27 ezer hektáron termesztenek zöldségfehérje-növényeket. Ez a takarmányozásban főként lóhere, az emberi táplálékhoz kapcsolódóan pedig borsó és bab. Ezen kívül kisebb mértékben foglalkoznak olyan növényekkel is, mint a szója, a quinoa, a csillagfürt, a lencse és a csicseriborsó.
Az elkövetkező években Flandria teljes mértékben fel akarja vállalni a fenntartható növényi és alternatív fehérjék ágazatának fejlesztését. Ennek érdekében a következő pontokra kíván összpontosítani: fenntarthatóbb takarmánytermesztés új modellekkel és értékesítési piacokkal. Több növényi fehérje termelése a hozzá kapcsolódó lánccal és kutatás-fejlesztéssel az innovatív fehérjék területén.
Vallóniában a szárazföldi, kiterjedt állattenyésztésnek köszönhetően a csaknem 349 ezer hektáros gyepek a növényi fehérjék teljes felületének 92% -át teszik ki. A fennmaradó 30,4 ezer hektár növényi fehérje a következőképpen oszlik el: nitrogént megkötő növények 7 356 hektár (46% fehérjeterményekből és 37% lucernából áll), hüvelyes zöldségek (12 ezer hektár), olajos magvak (10 ezer hektár). Az állati takarmány messze a legfontosabb piac a térségben.
A régiónak az alternatív fehérjék terén komoly törekvései vannak. A COVID-19 utáni gazdasági fellendüléssel összefüggésben a régió bizonyos ipari tevékenységeket szeretné visszahozni Vallóniába, ideértve a növényi fehérjeszektor fejlesztését is. Ehhez felpörgetnék a K + F szektort, növelnék a helyi feldolgozást, technikai és pénzügyi támogatást adnának a gazdálkodók számára. A helyi zöldségfehérje-növények – borsó, bab, repce, csillagfürt, lucerna, szója – területét pedig mintegy 1530 hektárral növelnék az évtized végéig.
Image by annquasarano from Pixabay