Az Egyesült Államok nyugati részén a mezőgazdasági szennyezés csökkentése érdekében nagyobb pufferzónákra van szükség a vízbázisok körül, és következetesebben be kell tartani a vízvédelmi előírásokat, állapította meg az Oregon State University tanulmánya.
Az Egyesült Államok felszíni vizeinek 48%-ában mezőgazdasági szennyezés tapasztalható, emiatt csökken a környezet biológiai sokfélesége. A legfrissebb értékelés szerint az USA 48 államában található patakok és folyók mindössze 26-30 százalékban voltak kiváló állapotban a bennük élő rovarok és halak számára.
Ennek ellenére a kutatók bizakodóak abban, hogy megfelelő önmérséklettel – a helyi közösségek vezetésével – az ország javíthatja a vízi élőhelyeket és a bennük élő fajok egészségét.
A tanulmány szerzői azt mondják, hogy a pontszerű forrásokat – azokat a speciális helyeket, ahol a szennyeződés a vízbe jut – viszonylag könnyű azonosítani és kezelni, de a mezőgazdasági szennyezéssel az a kihívás, hogy szórványos területeken fordul elő, különösen az USA nyugati részén.
A legjobb megoldás az lenne, ha a part menti szektorokat visszaadnák a vizek számára, javasolja a tanulmány, utalva az ártéri területekre. A szerzők javaslatokat is megfogalmaztak: kompenzációt is fizethetnének a gazdáknak azért, hogy ezt a földet kivonják a növénytermesztésből. Az elkerítések és terelések pedig segítik, hogy az állatállomány ne menjen a folyókba és a patakokba.
A tanulmány az oregoni Willamette folyót említi a pozitív változás példájaként. Jelentős rehabilitációs projektek révén megtisztították a pontszerű szennyező forrásokat és javították a halak élőhelyét azáltal, hogy fákat ültettek, megnyitották az oldalsó csatornákat és megszüntették a halak migrációját akadályozó útkereszteződéseket.
Forrása: Oregon State University