Bár a 2015 végén Párizsban született globális éghajlati megállapodás, több európai régióban komoly a súlyos áradások veszélye az elkövetkező évek során.
A tudósok egyet értenek: az európai árvízkárok drámai növekedése várható a következő évtizedekben. Amint az extrém esőzések egyre gyakrabban csapnak le a kontinensre, úgy nő a kockázat, de az előrejelzések szerint egyes régiók nagyobb veszélyben vannak a többieknél.
Azokban a régiókban, ahol az árvizek gyakrabban fordulnak elő, a megváltozó körülmények nem csupán súlyosan érintik a mezőgazdaságot, hanem bizonyos helyeken komolyan megváltoztathatják a mezőgazdasági termelési szerkezetét is. Az európai gazdák közösségi hálója, az SNEF közzétette a várható nagy árvizek által leginkább veszélyeztetett régiók térképét, ami szerint extrém áradás nem várható hazánk területén.
Azonban a vízügyesek hosszú évek óta hajtogatják, hogy az árterek beépítése komoly nehézséget okozhat a jövőben. Az áradás nagyobb területre terjedhet ki, mert az ártérben létesített ingatlanok elfoglalják a víz helyét, nem hagyják gyorsan elvonulni az árhullámot. Másrészt az árterek mezőgazdasági hasznosításának komoly hagyományai voltak Magyarországon.
Ugyanakkor brit tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy a folyómedrek kapacitása is hullámzó: az alföldi folyók sok homokpadot építenek, ahogy lerakják a hordalékot. A padok nemcsak a hajózást nehezítik alacsony vízállás esetén, például a Duna magyar szakaszán, hanem azt jelzik, hol ütközik akadályba az árhullám levonulása.