A fotoszintézis folyamatába avatkoznának bele amerikai kutatók, hogy a globális mezőgazdaság termelékenységének jelenlegi stagnálása ellenére is jusson elég táplálék a Föld lakóinak (2050-re már több mint 10 milliárd embernek), írja cikkében a Heti Világgazdaság.
Hatékonyabbá tennék a fotoszintézist, azt a folyamatot, amikor a növények a Nap energiáját használva szénhidrátot (glükózt) állítanak elő szén-dioxidból és vízből, oxigén kibocsátása mellett. Ennek mindössze 1 százalékos a hatásfoka (jóval kisebb, mint például a napelemeké), azaz jócskán van benne tartalék. A kutatóknak több ötletük is van. Mivel a Nap felé forduló levelekhez több fény jut, mint amennyivel elboldogulnak, réteges lombkoronákat alakítanának ki.
A legfelső levelek szinte függőlegesen állnának, és minél lejjebb van egy levél, annál inkább fekvő helyzetű volna (ábránkon jobbra) – így lehetne a leghatékonyabban kihasználni a beeső fényt. A fény teljes spektrumából most csak igen keveset hasznosítanak a növények (csupán azt “látják”, amit az ember is), ezért géntechnológiai módszerekkel más-más fényelnyelő pigmenteket alakítanának ki a lombkorona különböző szintjein. A magasan lévő levelek a spektrum látható részére, a legalsók pedig az infravörös fényre lennének érzékenyek. Végül a fotoszintézishez nélkülözhetetlen RuBisCo nevű enzim működésén is változtatnának: a vegyület aktivitásának fokozása megnövelheti a levelek tömegét. Az elképzeléseket – állítja Robert Blankenship, az amerikai Washington Egyetemen folyó kísérletek egyik vezetője – akár néhány éven belül meg lehetne valósítani.