Több mint hárommilliárd ember olyan területek közelében él, ahol időről-időre problémát okoz a vízhiány, áll az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) elemzésében.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése a vízhiánnyal, azon belül is mezőgazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozik. A jelentés szerint körülbelül 1,2 milliárd ember lakóhelye olyan mezőgazdasági helyeken van, ahol a vízhiány és szűkös vízkészlet komoly kihívást jelent.
Közép-Ázsia, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia több területe súlyosan érintett, itt minden öt emberből körülbelül egy olyan térségben él, ahol nagyon nagy a vízhiány. Európában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, Észak-Amerikában és Óceániában ennél valamivel jobb a helyzet.
Az Afrika szubszaharai térségében 50 millió ember él olyan területeken, ahol az aszálynak minden harmadik évben katasztrofális hatása van a termőföldekre és a legelőkre.
A világ csapadékos termőterületeinek körülbelül 11 százaléka, vagyis 128 millió hektár komoly szárazsággal küzd. Ezek mellett a legelők 14 százaléka, vagyis 656 millió hektár is érintett.
Az egy főre jutó édesvízkészlet az elmúlt két évtizedben több mint 20 százalékkal csökkent világszerte.
A vízgazdálkodási terveknek problémaközpontúnak és dinamikusaknak kell lenniük, javasolja a jelentés. Szerzői megjegyzik: az előrejelzések szerint 2010 és 2050 között a betakarított öntözött területek a világ legtöbb régiójában növekedni fognak. A Szaharától délre fekvő Afrikában több mint kétszeresére nőnek, amely több száz millió vidéki ember javát szolgálhatják.
A jelentés megállapítja, hogy egyes esetekben a kisüzemi és a gazdálkodók által vezetett öntözőrendszerek hatékonyabbak lehetnek, mint a nagyszabású projektek. Ez egy ígéretes út Afrika szubszaharai térségében, ahol a felszíni és a felszín alatti vízkészletek viszonylag fejletlenek, és a termőföldek csupán 3 százalékát öntözik. Számos tényező akadályozza azonban az előrelépést: ilyenek a vízjogi szabályozások, valamint a finanszírozáshoz és a hitelhez való hozzáférések.