Idén Budapesten már április közepén virágba borult az orgona. Néhány évtizede azon drukkoltunk, hogy az érettségire-ballagásra lesz-e orgonacsokor. A természet korai ébredését a búzájáról híres kanadai Manitoba tartományban is megérzik.
Amikor Kendall Heise húsz éve belevágott a földművelésbe, Manitoba hőmérsékleti viszonyai miatt búzát és repcét vetett. Az idei tavaszon olyan melegkedvelő növényeket is vet, mint a szójabab és a kukorica. „Azt hiszem sikerül előnyt kovácsolnunk abból, hogy korábban jön a tavasz, az ősz pedig tovább tart” – mondta a Toronto Star című újságnak, amely kutatókat idézve megjegyzi: a prérin a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek az évszázad közepéig 2-3 fokkal emelkednek, és ugyancsak nő a csapadékmennyiség, mégpedig 3-7 százalékkal ahhoz az átlaghoz képest, amit Paul Bullock, a University of Manitoba professzora számított ki az 1920-tól az ezredfordulóig tartó évek adatai alapján.
A lap hozzáteszi, hogy a brit szigeteken is érezhető a tenyészidőszak hosszabbodása, ami kedvező az állattenyésztőknek. Az Egyesült Államokban pedig az elmúlt 30 év alatt két héttel lett hosszabb a tenyészidőszak.
Oroszország jó részén a szélsőségesen kontinentális éghajlat miatt a hosszabb fagymentes időszak ugyan nyilvánvalóan előnyös, de a belső területeken a nyári hőség együtt jár a vízhiánnyal és a gyomok szélsőséges elszaporodásával.
Ami Kínát illeti, egyes északabbra lévő régiókban a földművelők igyekeznek hozzáigazítani a trágyázást, öntözést és betakarítást a változó körülményekhez, míg délen a monszun-területeken a szokásosnál nagyobb mennyiségű eső kisebb terméseredményeket okozott az elmúlt időszakban.