Dél-Korea mezőgazdasága számos kihívással néz szembe a közeljövőben. Egyrészt komoly erőfeszítéseket kellene tenniük a csúcstechnológiás mezőgazdaság és az intelligens gazdálkodás fejlesztése érdekében, másrészt meg kellene fordítani a gazdatársadalom elöregedését.
Bármennyire is fejlett gazdasággal rendelkezik Dél-Korea, az 50 millió lakosú ország mezőgazdasága már nem mutat olyan fényes képet. A gazdálkodási területek kisméretűek, hiányzik az együttműködés és a vállalkozói szellem a szakértők szerint. Ráadásul az ország elöregedő gazdatársadalmának jelen állás szerint nem nagyon van utánpótlása a fiatalok körében. Az ország vezetése holland tapasztalatokkal felvértezve vágna bele a reformba.
Dél-Koreában más szektorokkal ellentétben a mezőgazdaság még mindig fejletlen, komoly munkaerőhiányban szenved. A családok egyre öregednek, a fiatal generáció számára pedig nem vonzó a gazdálkodás. Ennek az akadálynak a leküzdése érdekében a kormány szeretné a régimódi mezőgazdaságot hatékonyabb, intelligens technológiával felvértezett irányba terelni.
Nemrégiben a koronavírus miatt egy online szeminárium elemezték mintegy 300 résztvevővel a holland mezőgazdaság tanulságait. Hojin Kang, a szöuli holland nagykövetség mezőgazdasági tanácsadója kifejtette: a termőterület átlagos nagysága Dél-Koreában 1,6, míg Hollandiában 33,8 hektár. A mezőgazdasági termelők átlagéletkora az ázsiai országban 66 év, Hollandiában 54 év. A vidéki jövedelem Koreában alig több mint a városi keresetek fele.
A szakember szerint nem elég pusztán az intelligens gazdálkodási elemekre összpontosítani, a termelékenység, a fenntarthatóság és a gazdák jövedelmének növelésére tett erőfeszítések során az agrárium teljes vertikumát meg kell reformálni. Beleértve az földek konszolidációját, a kutatásfejlesztést és az oktatást. Ebben a Hollandiával való együttműködés sok segítséget nyújthat.
J Garget képe a Pixabay -en.