A COVID-19 alaposan felforgatta a világot. A különféle egészségügyi és biztonsági korlátozások miatt többen, többet vagyunk otthon. Az ebből fakadó változások a körülöttünk lévő környezetet is befolyásolták.
Több intézmény kutatói egy virtuális sajtótájékoztatón mutatták be eredményeiket az Amerikai Geofizikai Unió 2020-as őszi ülésén. Mint elhangzott: az erdőirtás mértéke számos helyen csökkent, javult a levegő szennyezettsége és a víz minősége, de a hó is egyes területeken jobban tükröződik azóta, hogy a világjárvány elkezdődött év elején.
“Még további kutatásokra lesz szükségünk ahhoz, hogy egyértelműen a környezeti változásokat tulajdonítsuk a COVID-19-nek” – mondta Timothy Newman, az Egyesült Államok Földtani Intézetének koordinátora.
A Newman-hoz hasonló tudósok és mérnökök távérzékelési adatok segítségével figyelik, hogyan változik a világ a járvány idején, összehasonlítva a jelenlegi adatokat a pandémiát megelőző trendekkel.
Newman kutatása szerint az amazóniai esőerdők nagy sávjaiban, valamint Indonézia és Kongó melletti trópusokon is nagy erdőirtás történik. Ugyanakkor az amazóniai esőerdők más részein, például Kolumbiában és Peruban ez lelassult a pandémia kezdete óta.
A Landsat műholdas képei és adatai is mutatják a környezeti szennyezés csökkenését ebben az időszakban. Például az ipari tevékenységek Indiában, beleértve a kő kitermelését és zúzását az építkezésekhez, lelassultak vagy leálltak a járvány alatt. Nem sokkal ezután a felszíni levegő mérései és a Landsat termikus infravörös adatai azt mutatták, hogy a légszennyezettség szintje jelentősen csökkent.
Ned Bair kutató pedig a havat tanulmányozta az Indus-folyó medencéjében, India, Kína és Pakisztán közelében található hegyláncok és folyók hálózatában. A por és más légszennyezők hatással vannak a hó albedójára – mennyire fehér és ezért fényvisszaverő a hó -, mivel felhalmozódnak a hó felszínén. A tisztább hónak magasabb az albedója, ami azt jelenti, hogy több fényenergiát tükröz, és így lassabban olvad. Bair és csapata szerint a hó albedó magasabb volt a járványokkal kapcsolatos lezárások idején, mint az azt megelőző 20 évben.
A hóolvadás fontos ivóvízforrás az Indus-medencében élő több mint 300 millió ember számára. Bár az albedóban bekövetkezett változások nem változtatják meg a hóolvadás teljes mennyiségét, megváltoztatják a hó olvadásának időzítését, ami befolyásolja a régió rendelkezésre álló vízellátását.
Nima Pahlevan, a NASA kutatója megvizsgálta a vízre gyakorolt hatását vizsgálta. Például San Franciscóban a csapadékváltozások nehezítették a kutatást, de tisztább kép rajzolódott ki New York City Manhattan részén. A víz tisztábbá vált a városrész nyugati részén, mert a lezárás során kevesebb ember ingázott Manhattanbe.
A kutatók által tapasztalt környezeti fejlesztések közül sok nem fog tartós maradni, ha a világ visszatér a pandémiát megelőző módjaira.
Free-Photos képe a Pixabay -en.