India rizstermelését is veszélyezteti az éghajlatváltozás

A világ népességének növekedésével párhuzamosan emelkedik az élelmiszer iránti kereslet, eközben a szántóföldek területe csökken. Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy az indiai rizstermelés hogyan tudja kielégíteni a jövőbeni igényeket.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései szerint a világ népessége 2050-re kétmilliárd emberrel nő, az élelmiszerigény pedig 60 százalékkal emelkedik.

„A rizs az elsődleges élelmiszernövény Indiában, Kínában és Délkelet-Ázsia más országaiban. Ugyanakkor rizsfogyasztás az Egyesült Államokban és a világ más részein is növekszik”, mondja Prasanta Kalita, az Illinoisi Egyetem mezőgazdasági és biotechnikai tanszékének professzora, a tanulmány vezető szerzője.

„Az éghajlatváltozás valószínűleg befolyásolja a jövőbeni vízellátást, és a rizstermelőknek új gazdálkodási gyakorlatokat kell alkalmazniuk a termelés fenntartása és a hozam növelése érdekében”, hangsúlyozta Kalita.

A kutatócsoport a dél-ázsiai Borlaug Intézet kutatófarmjában, az indiai Biharban hajtották végre a vizsgálatot. A régió gazdái itt monszun szezonban termesztenek rizst, amikor a nagy esőzések fenntartják a termést.

A tudósok adatokat gyűjtöttek a rizs hozamáról és az éghajlati viszonyokról, majd számítógépes szimulációkkal modellezték a jövőbeli forgatókönyveket négy globális klímamodell alapján. A tanulmány célja a rizs hozamának és vízigényének becslése volt 2050-ig, valamint annak értékelése, hogy a gazdák hogyan tudnak alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz.

“Az időjárás változásával befolyásolja a hőmérsékletet, a csapadékmennyiséget és a szén-dioxid-koncentrációt. Ezek a növények, különösen a rizs növekedésének alapvető összetevői. Ez egy bonyolult rendszer, és a hatásokat nehéz értékelni és kezelni” – állapította meg Kalita. “Modellezési eredményeink azt mutatják, hogy a termésnövekedési szakasz zsugorodik. Az ültetés napjától a betakarítás napjáig csökken a teljes érettség ideje. A növények gyorsabban érlelődnek, és ennek eredményeként nem lesz teljes a hozam. “

Ha a gazdálkodók fenntartják a jelenlegi gyakorlatot, a rizstermés 2050-re jelentősen csökken, mutat rá a tanulmány.

De a különféle kezelési stratégiák enyhíthetik a klímaváltozás hatásait, és a kutatók számos ajánlást adnak a vízgazdálkodással, talajmegőrzéssel, valamint a betakarítás utáni termésveszteségek megelőzésével kapcsolatosan. Utóbbi azért is kulcskérdés, mert a FAO becslései szerint a növények mintegy 30% -a vész kárba a betakarítás után.