A becslések szerint 1,3 millió szarvasmarhát kellene levágni Írországban, hogy elérjék az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére kitűzött kormányzati célokat, derült ki egy új jelentésből.
Az ír gazdák a legrosszabbra számítanak, miután szakértők „rémisztőnek” minősítették az Irish Farmers Journal című hetilap megbízásából készült jelentést.
A mezőgazdaságnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében betöltött szerepéről szóló vita rendkívül vitatott téma Írországban, amely szembeállítja Dublint a vidéki közösségekkel.
Az országnak stratégiai fontosságú a mezőgazdaság, az ír marhahúsfélék és a tejtermékek a legsikeresebb exportcikkek közé tartoznak.
De a szektorra óriási nyomás nehezedik: a nemzeti üvegházhatású gázok 35%-a az ágazatból származik, amely a legmagasabb szint Európában (az átlag 11% ). Ennek 60%-kérődző állatokkal összefüggő metánból származik .
Több mint 100 ország vállalta, hogy 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást Glasgow-ban az Egyesült Államok és az EU kezdeményezésére. Bár a metán viszonylag gyorsan lebomlik a légkörben, a szén-dioxidnál erősebb üvegházhatású gáz. E kibocsátások csökkentését az egyik legközvetlenebb lehetőségként tartják számon a globális felmelegedés lassításában.
A jelentés négy forgatókönyvet vizsgált meg, és arra a következtetésre jutott, hogy a vidéki Írország gazdasága 4 milliárd eurós csapással és több mint 56 ezer munkahely megszűnésével szembesül, ha a kormány a 30%-os cél mellett dönt. Arra is figyelmeztetett, hogy a 30%-os csökkentés a szarvasmarha-állomány 20%-os, a húsmarha-állomány 22%-os és a tejelő állomány 18%-os csökkentését teszi szükségessé.
A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint az országban 6,5 millió szarvasmarha esetében ez 1,3 milliós állománycsökkenést jelentene.
„A gazdálkodók kétségbeesetten remélik, hogy nem a forgatókönyv lép életbe”, mondta Phelim O’Neill, az Irish Farmers Journal szerkesztője.
Guardian