„Ami el tud romlani, az el is romlik” szól Murphy törvénye, és a szőlőre idén sajnos ez teljes mértékben igaz lett. Akkor esett, amikor nem kellett volna, alig sütött a nap és az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt a szőlőtermelőkre Magyarországon.
Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkívüli mértékben elszaporodtak a szőlőre súlyos csapást jelentő kórokozók és kártevők. A kifejezetten enyhe, rövid tél, a sokéves átlagtól jelentősen 3-4 fokkal melegebb évkezdet kedvezett a kórokozók és kártevők zavartalan telelésének, hangzott el a Syngenta szakmai rendezvényein, amelyet a vállalat szőlészek, borászok számára szervezett az ország csaknem összes borvidékén.
A legnagyobb gondot a súlyos lisztharmatjárvány okozta. Alig fakadt ki a szőlő, máris megjelent a lisztharmat primer tünete. A tömeges aszkospóra-szóródás Egerben április végén történt, hét nappal később már sporuláltak az első telepek. Nem sokkal megjelentek az első tünetek Szekszárdon is. A kórokozók közül megjelent a peronoszpóra is, de eddig járványhelyzet nem alakult ki. A szőlő aranysárgaság fitoplazma veszélyes vektora – az amerikai szőlőkabóca – általánosan, gyakorlatilag minden ültetvényben megtalálható volt. A szokatlanul csapadékos július és augusztus okán indokolttá vált a szürkerothadás elleni intenzív védekezés is a borvidékek nagy részén. Most zajlik a szüret, sőt lassan véget ér és csak tetézi a károkat, hogy a kevés szőlőt a felvásárlók olcsón akarják megkapni.