A kínai kormány azt javasolja a lakosságnak, hogy ne fogyasszon naponta 7,5 dekagrammnál több szárnyas-, sertés és marhahúst, jóllehet egy közvélemény kutatás szerint az emberek azt szeretnék, ha a felső határ 20 dekagramm lenne.
Bár Kína Japán után a világ második legnagyobb sertés-importőre, de messze a legnagyobb sertéshús fogyasztója, a kormányt aggasztja, hogy az erősödő középosztályban divat lett a marhahús fogyasztása. Amíg a korai nyolcvanas években az éves marhahúsfogyasztás mindössze 0,32 kilogramm volt fejenként, majd 2009-ben 5 kilogrammra emelkedett, a trendeket látva az elemzők 2025-ben már 6 kilogrammra számítanak. Ez pedig a Rabobank ágazati szakértői szerint 2,2 millió tonna lenne.
Azonban a hazai marhatenyésztés képtelen felvenni a versenyt az igény növekedésével. Olyannyira nem, hogy az idei első negyedévben Kína 140 ezer tonna marhahúst importált, kétszeresét a tavalyi első negyedévben behozott mennyiségnek.
Ráadásul, mint a brit AHDB (Agriculture and Horticulture Development Board) tanulmányában megállapítja, a kínai marhahúsimport 90 százaléka a déli féltekéről – főként Brazíliából és Ausztráliából – származik. Kína az elmúlt évben 600 millió dollár értékű ausztrál marhahúst vásárolt, és üzletemberei húsüzemek felvásárlására törekednek a kontinensen.
Időközben Peking új beszerzési forrásra bukkant: tavaly elviekben megállapodtak Írországgal, amely arra vár, hogy az idei évben megkapja az engedélyt, hogy marhahúst szállítson a kínai piacra.