Klímakatasztrófa Észak-Amerikában

A globális felmelegedéssel kapcsolatban leginkább olyan jövőt vázol a világsajtó, hogy egyes Csendes-óceáni szigetek néhány évtizeden belül víz alá kerülhetnek és veszélyben vannak olyan széles körben kedvelt városok, mint Amszterdam, Koppenhága és Velence. De vannak, akiknek már költözniük kell klímaváltozás miatt.

Az amerikai indiánok nem szeretik, ha így hívják őket. Első népnek, vagy bennszülött amerikainak nevezik magukat, de a régi harcos múlt emlékein való rágódás helyett több nemzetségük és törzsük igyekszik túlélni a klimatikus katasztrófát, amit a víz okozott. Pontosabban: a bennszülötteknek meghagyott egyes helyeken túl sok, másutt túl kevés a víz. A Smithsonian intézet jelentése szerint az észak-alaszkai tundravidéken egyre gyorsabban enged fel a vékony tőzegréteg alatt az örökjég, a permafrost, és télen sem fagy vissza eléggé, mert már nincsenek olyan igazi telek, mint régen.

A tenger jegének fokozódó olvadása valamint az örökjég helyett tocsogóvá alakult talaj eróziója miatt a nyugat-alaszkai tengermelléken már tervezik három falu – Shishmaref, Kivalina és Newtok – elköltöztetését. Délen, Louisana mocsárvidékén, 80 kilométerre New Orleanstól a Mexikói öböl beáramló vize elárasztotta Isle de Jean Charles szigetét, Biloxi-Chitimacha-Choctow törzs otthonát. A törzs ötven év alatt elvesztette földterülete 98 százalékát, ezért az Egyesült Államok kormánya a közösség átköltöztetését tervezi. A közösség kifejezés azért is fontos, mert az Isle de Jean Charles lakói talán ismét együtt élhetnek azokkal a törzsbéliekkel, akik korábban kényszerültek távozni az elöntött falvaikból.

Innen nyugatabbra, Arizonában viszont a navajo nép azzal küzd, hogy a homok árasztja el településeit. A szintén az államban lévő rezervátumban élő hualapai törzs pedig arra kényszerült, hogy állatállományának nagy részét eladja a szárazság miatt.

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról:https://blog.syngenta.hu/hirlevel