Klímaváltozás: nagy jövő előtt a skandináv mezőgazdaság?

Érdekes térképet készített az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA), amelynek a lényege az, hogy a mai jóslatok szerint mennyit vesztenek értékükből a dél-európai mezőgazdasági területek a 2071-2100 közti időszakban az 1961-1990-es évekhez képest.

Az ügynökség szeptember elején kiadott tanulmánya szerint ugyanis az Európai Unióban a mezőgazdaság a feje tetejére áll, ha százéves perspektívában nézzük.

A szélsőséges időjárási és éghajlati események, például az aszályok és a fagyok várhatóan komoly gazdasági hatásokkal járnak, és a mediterrán országokban csökkenni fog a mezőgazdaság jövedelmezősége. Így Olaszország, Görögország, Portugália, Franciaország déli része és Spanyolország mezőgazdasága a bevételek csökkenésével nézhet szembe, ami akár azt is eredményezheti, hogy a farmerek más megélhetés után néznek.

Ezzel kapcsolatban a tanulmány azt prognosztizálja, hogy a dél-európai régiókban a mezőgazdasági földterület értéke várhatóan 60-80 százalékkal csökken 2100-ra az 1961-1990-os kiindulási időszakhoz képest. Ráadásul ezen értékcsökkenés kétharmada Olaszországot sújtja, ahol az összes veszteség 2100-ra 58-120 milliárd euró között lehet.

Ami régiónkat, illeti, a tanulmány úgy véli, hogy a kelet-európai országokban a szőlőművelés terméshozamai 2050-ra jelentősen növekednek a jobb hőviszonyok révén. Ezzel szemben a hagyományos mediterrán borvidékek jövője igen borúsnak látszik.

Amint a kanadai és az alaszkai mezőgazdaság egyre inkább élvezi a klímaváltozás számukra előnyös hatásait, mint a tenyészidőszak hosszabbodása, úgy várható, hogy Svédországból komoly kukorica, és őszi búza termelő válhat.

***

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról: https://blog.syngenta.hu/hirlevel

Fent vagyunk a Facebookon is: https://www.facebook.com/syngentaagrarklub