Új eredményt hozhat a farontó bogarak elleni küzdelemben egy új csali fejlesztése, amelyen magyar kutatók is dolgoznak. A szakemberek munkájáról, amelyről az amerikai tudományos akadémia aktuális számában (PNAS) jelent meg tanulmány.
Az Egyesült Államok keleti részén az őshonos kőrisfajok erdőségeit fokozatosan, mindmáig megállíthatatlanul pusztítja az alig több mint tíz éve Ázsiából behurcolt díszbogárfaj, a kőrisrontó karcsú díszbogár (Agrilus planipennis). Óriási tudományos figyelem irányult a kártevő biológiájának, azon belül a tájékozódásának és a fajtársak egymással való kommunikációjának a megértésére – magyarázta Imrei Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatója. Ennek a rovarnak nem elég az illat, arra is szüksége van, hogy észrevegye a levélen üldögélő fajtársat. A csali létrehozásában az volt a különleges, hogy a karcsú díszbogár hímjei a nőstényt idéző sziluettet megközelítik ugyan, de a műbogárra való leszálláshoz a nőstény külső kitinvázának anyagszerkezeti sajátosságaiból fakadó fénytörésre is szükség volt, ezért egy nanométeres pontosságú modellt kellett elkészíteni. A nemzetközi kutatócsoportnak azt is sikerült bebizonyítania, hogy e különleges anyag tulajdonságainak szerepe van a rovar tájékozódásában, a fajtársak egymásra találásában – mondta a kutató. Imrei Zoltán mellett Janik Gergely erdészmérnök is részt vett a kutatásban.