Az ötmilliós Dániában egy független testület, az úgynevezett Etikai Tanács azt javasolta a kormánynak, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vezesse be a „klíma adót”, és azt vesse ki a marhahúsra.
Amint a The Local írta, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO megállapítása szerint a mezőgazdasági állatállománytól származik az üvegházhatást okozó gázok mintegy 18 százaléka. Ez több, mint az összes közlekedési eszköz kipufogógáz kibocsátása. Ráadásul – idézi a lap –, 43 ezer liter víz kell ahhoz, hogy egy kiló marhahús az üzletbe kerüljön.
A marhahús előállítása a Guardian adatai szerint nem éppen olcsó, hiszen egységnyi marhahús piacra dobásához 28-szor annyi földterületre és 11-szer annyi vízre van szükség, mint a sertés esetében, ugyanakkor a marha ötször annyi üvegház-gázt bocsát ki, mint a sertés.
Az Egyesült Államokban több híresség, többek között Natalie Portman, Woody Harrelson, sőt még Arnold Schwarzenegger is figyelmeztetett már, hogy a húsban gazdag étrend növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és felhívta a lakosság figyelmét, hogy kevesebb állati fehérjét fogyasszon. (Az évtizedek óta vegetáriánus Paul McCartney bizonyára élénken helyeselné, ha az amerikaiak tofu-burgert ennének ezentúl.)
De vajon a vöröshús-adó arra fogja késztetni az embereket, hogy bélszín helyett tofut fogyasszanak? A koppenhágai Etikai Tanács szóvivője, Mickey Gjerris szerint a dánok etikai kötelessége változtatni étkezési szokásaikon, és „az éghajlatot veszélyeztető élelmiszerekre adott hatékony válasznak egységesnek kell lennie”.
Az Etikai Tanács javaslatát kritizálók szerint azonban az adó bevezetésének esetleges haszna eltörpülne a társadalmi feszültségek okozta kár mellett. A klíma adó egy „bürokratikus szörnyeteg” lenne – idézte a The Local Thomas Danielsent, a dán kormánypárt szóvivőjét, aki szerint „lehet, hogy csökkenne a marhahús fogyasztás Dániában, de ez nem sokat jelentene a világ szén-dioxid kibocsátásához képest.”
Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre és értesüljön a friss blogposztokról:https://blog.syngenta.hu/hirlevel