Mexikóban az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb periódusát éli. A víztározók országszerte elérték a történelmileg alacsony vízszintet. A mexikói Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (SMN) adatai szerint a nemzeti felszín 85%-a jelenleg valamilyen szárazságtól szenved.
A 210 legnagyobb víztározó több mint felében a vízszint 50 százalék süllyedt a vízszint. 61 nagy víztározó, különösen az ország északi és középső részén, elérte a 25% alatti kritikus szintet, amely aggasztó következményekkel jár a mezőgazdaság és az ivóvízellátás szempontjából.
Egyes városokban a lakosság már csökkenti a vízellátást.
Az ország több részén a mezőgazdasági termelés is veszélyben van, például a kukorica termelése az északi Sinaloa államban. Coahuila északi államában pedig az aszály már az állatállomány pusztulását okozza.
Az aszály közvetlen oka az elmaradó eső: 2020 októbere és 2021 április 18. között a szokásosnál 20 százalékkal kevesebb eső esett. Már az előző esős évszakban is kevesebb eső esett, részben a „La Niña” időjárási jelenségnek köszönhetően, amely jelenleg Mexikót érinti.
Három-hét évente a La Niña hidegebb óceáni áramlatokat hoz létre a Csendes-óceánban, és kevesebb felhő képződik Mexikó és az Egyesült Államok déli része felett. A szakértők arra számítanak, hogy a közeljövőben csökken a La Niña hatása, és Mexikó felett is elindul a csapadék.
A jelenlegi aszályt azonban nemcsak La Niña okozza, hanem emberi beavatkozás is. A globális hőmérséklet-emelkedés, a városok növekedése és a mezőgazdasági területek terjeszkedése az ökoszisztémák – különösen az erdők és a vizes élőhelyek – rovására mennek Mexikóban. Emellett hiányzik a hatékony vízgazdálkodás és új vízgazdálkodási technológiák használata is kevés.