Néhány évtizede még csak a fantasztikus regényekben szerepelt a hidropónikus növénytermesztés, mára viszont technikailag elérhetővé vált az aeropónikus módszer is.
A kutatókat az aggasztja, hogy az előrejelzések szerint a 21. század végére a világ népessége elérheti a 12 milliárdot, míg ezzel szemben áll a termőtalaj széles körben tapasztalt eróziója, valamint a klímaváltozás súlyos következményei. Szerencsére a NASA már lassan egy évtizede foglalkozik az aeropónikus növénytermesztés lehetőségével. Ez a módszer még egy cserépnyi termőföldet sem igényel és a kutatók szerint az energiaigénye is minimális.
Caleb Harper, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a világ vezető műszaki egyetemének munkatársa létrehozta a CityFARM projektet, ami afféle növénygyár. Amint elmagyarázta, ha a növényeket a levegőbe függesztjük és a tápanyag utánpótlás a gyökerekre irányított ultra-finom spray által oldjuk meg, a gyökerek számtalan hajszálvékony gyökérképletet növesztenek, jelentősen növelve ezáltal a tápanyagok felvételére szolgáló felületet. Így természetesen lerövidül a tenyészidő is.
Az ilyen laboratóriumi körülményekhez képest – ahol a világítás színhőmérsékletétől és intenzitásától kezdve a levegő szén-dioxid tartalmáig a növény pillanatnyi fejlettségi állapotához szab a számítógép-vezérlés – a szabadföldi termesztés lutrinak számít, és hozama is csak annyira kiszámítható, mint az, hogy mikor nyerünk a ruletten – véli Harper, aki olyan épületek terveit készíti, amelyeket kifejezetten növénytermesztésre hoznának létre.
Fotó: NASA